Nikla, Berzsenyi kúria a kétszáz éves trombitafolyondárral:
Egy hétköznap délelőtt a község központjában kertészeti munkákat végeznek, virágokat ültetnek. Hiába kérjük, hogy nyissák ki a házasságkötő termet, szeretnénk megnézni híres berendezését, a kulcsot úgy tűnik hétfejű sárkány őrzi, úgy, mint a katolikus templom kulcsát is. Pedig az 1980-as kiadású Panoráma útikönyv szerint a templom belseje különleges élmény a népművészet iránt érdeklődőknek. Mit tehetnénk? Látatlanban elhisszük, megyünk a tájházhoz. Gondozott udvar, bemutatótermek, a pajtában vásárlókat váró elég idős asszonyok portékáikat ajánlgatják. Elmondásuk szerint ha egy-egy autóbuszos turistacsoport jön, azok vásárolnak. Míg létezett a Siófoki Háziipari Szövetkezet, az értékesítette alkotásaikat, akkor 50 háznál hímeztek az asszonyok. A múzeum őre középkorú hölgy, elmondja, hogy már csak néhány asszony készíti a híres hímzéseket, a fiatalok nem kézimunkáznak. Az ő 14 éves lánya is inkább a mobiltelefonját nyomkodja...
Indulás tovább, fogynak a nyaralás napjai...
Somogyvár-Kupavár
Mohács és Pusztaszer után a harmadik NEMZETI EMLÉKHELYÜNK.
Itt állt egykor Koppány vezér földvára, melynek helyén szent István király templomot építtetett.
Szent László király a bencés kolostort 1091-ben alapította, a franciaországi Saint-Gilles-i bencés apátság szerzeteseit hívta ide.
Somogyváron a középkor jelentős kultikus és kulturális központja alakult ki, ötszáz éven át az országrész szellemi-közigazgatási központja volt. Virágzó gazdasággal, kereskedelemmel. A XIII. században épült ispáni vár, a bazilika és kolostor pusztulása a török korral kezdődött...
Felkapaszkodva a kilátóba, így láttam a régészeknek köszönhetően feltárt és rekonstruált bencés apátságot, a színpad és a széksorok az esti ünnepre készítve:
A bejáratnál az emlékoszlop, ottjártunkkor épp készülődtek a szent László napi ünnepségekre
és tovább, tovább: a Balatonszentgyörgy melletti Csillagvárhoz, zötyögős úton, az egykor vadászkastélynak épített, ma múzeumnak berendezett épülethez. Parkjában sok minden összehordva, őshonos állatok elkerítve, játszótér, csárda az éhes vendégeknek, a várban hát..., témában és színvonalban is vegyes kiállítások. Minek a pincébe plüssmaci kiállítás?, babakiállítás. Fölötte a középkori várak életét bemutató, itt-ott riasztó életképek...
 |
| Hogy tudjuk, mikor, hol vagyunk, a táblán jótékony kezek javították a vár építésének korai dátumát... |
Már az odavezető tájékoztató táblán is látszik, hogy igen régen tehették ki, mára alig olvasható az is, ami nincs összefirkálva. De megyünk, látni akarjuk, mi van itt ma.
Ezt írják a helyről: "A IV. században épült római erődítményből ma a kapu, a háromhajós bazilika és az állami raktár maradványainak felfalazott építményei látszanak.
A római korban a
provinciát átszelő, az adriai Aquileiaból
Aquincumba (Óbuda) és a Sopianae (Pécs)
irányából Savaria (Szombathely) felé
haladó utak a fenékpusztai átkelőnél
keresztezték egymást. A IV. században
felépült a fenékpusztai erőd.
433-tól a hunok
fennhatósága alá került a
Dunántúl, majd a keleti gótok lettek e
terület urai. Thiudimer nevű királyuk a fenékpusztai
erődöt választotta székhelyéül.
Később a Dunántúl az avar birodalom része
lett. Az avarok segédnépként keresztény
vallású lakosságot telepítettek a
környékre, akiknek sajátos
anyagműveltségét Keszthely-kultúrának
nevezi a régészeti kutatás.
Ellentétben a többi
pannóniai erőddel, a fenékpusztai a
népvándorlás korában is használatban
volt."(www.turautak.com/.../valcum---romai-romok--keszthely-fenekpuszta-.ht...)Utolsó mondat a leírásból: szabadon látogatható.
No persze, 2013 nyarán át lehet vágni a gaztengeren, az elhagyatott vidék nem éppen bizalomgerjesztő. Keresgéljük Valcum feltárt romjait a gazban bukdácsolva, néhányat kattintok a fényképezőgéppel, aztán bepattanunk a kocsiba, menekülőre fogjuk, napjainkban nem éppen bizalomgerjesztő alakok tanyáznak itt...
Látványterv Valcum erődvárosáról a Fenékpuszta Baráti Kör tervezi: a világon egyedülálló látványosság lehetne, ha visszaépítenék! Csak az a pénz, az a pénz összejönne hozzá! Nem remélem, hogy még az én életemben megvalósul...2012-ben megjelent a Heinrich-Tamáska Orsolya, Müller Róbert és Straub Péter által jegyzett A fenékpusztai római erőd évszázadai című kötet. Van egy álmuk...
 |
| Az erőd képe így nézhetett ki, a 400 ÉVES VÁMHÁZ, ma kocsma falán lévő festmény, (a Panorámio oldaláról) |
" Kastély és a Ménes története
A tizennyolcadik század elején az antik romoktól alig néhány száz méterre a bécsi udvar spanyol lovasiskolát létesített - ezt vásárolták meg 1739-ben a Festeticsek, akik hamarosan Európa-hírű ménest telepítettek Fenékpusztára.
A folyamatos építkezéseknek hála egyre fejlődött a terület: istállók, major, cselédlakások épültek, 1820-ban pedig elkészült a ma is álló kiskastély. 1880 körül kiépítették a Fenyves allét, azt a mintegy hét kilométeres utat, amely a keszthelyi Helikon kastély udvarát összekötötte a fenékpusztai uradalommal. A kiskastély adott otthont Európa híres versenyistállóinak tulajdonosainak és vezetőinek, akik mind-mind a Festetics család vendégei voltak
A lótenyésztés egészen 1938-ig folyt az egykori birtokon, azután azonban elérte a magyar kastélyok és uradalmak Magyarországon szokásos huszadik századi végzete."
(www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=2434&kId=2434)
Elröppent az egy hét vasárnaptól vasárnapig, indulunk haza, élményekkel telve.
1 megjegyzés:
Fenékpusztáról olvasom: Keszthely- Fenékpuszta
"Keszthelytől délre a Balaton partján találjuk a Magyarország egyik legjelentősebb ókori műemlékének, a fenékpusztai erődnek, s mellette a Festetics család hajdan híres ménesének otthont adó major ma nagyon elhanyagolt maradványait és épületeit.
Nagy Constantinus és Valentinianus császárok uralkodási időszakában épültek Pannónia provincia belső erődjei. A hatalmas 377x358 méter kiterjedésű erődnégyszög, melyhez 44 torony tartozott, az egyre gyakoribbá váló barbár betörések miatt létesült. Kiválóan védhető helyen, egykor a Balaton vize által körülvett félszigeten állt. Túlélte a római időket, a népvándorlás viharaiban is használták az itt megtelepedő népek. A Dunántúlon 17 évig megtelepedő gótok is nyomot hagytak itt, sőt azt is feltételezik, hogy Itália királyává lett Nagy Theodorik itt született.
A 2,5 méter széles falak mintegy 85000 m3-nyi kőanyagot tartalmaztak, melyet az évszázadok alatt a környék építkezéseire elhordtak. A 125 éve tartó feltárásokból csak a déli erődkapu, az északnyugati sarokban a bazilika és a horreum (magtár) alapfalai láthatók.
Keszthelytől délre a Balaton partján találjuk a Magyarország egyik legjelentősebb ókori műemlékének, a fenékpusztai erődnek, s mellette a Festetics család hajdan híres ménesének otthont adó major ma nagyon elhanyagolt maradványait és épületeit.
Nagy Constantinus és Valentinianus császárok uralkodási időszakában épültek Pannónia provincia belső erődjei. A hatalmas 377x358 méter kiterjedésű erődnégyszög, melyhez 44 torony tartozott, az egyre gyakoribbá váló barbár betörések miatt létesült. Kiválóan védhető helyen, egykor a Balaton vize által körülvett félszigeten állt. Túlélte a római időket, a népvándorlás viharaiban is használták az itt megtelepedő népek. A Dunántúlon 17 évig megtelepedő gótok is nyomot hagytak itt, sőt azt is feltételezik, hogy Itália királyává lett Nagy Theodorik itt született.
A 2,5 méter széles falak mintegy 85000 m3-nyi kőanyagot tartalmaztak, melyet az évszázadok alatt a környék építkezéseire elhordtak. A 125 éve tartó feltárásokból csak a déli erődkapu, az északnyugati sarokban a bazilika és a horreum (magtár) alapfalai láthatók.
Ebből az anyagból épült a major is, melyet a Keszthelyt birtokló Festetics család épített 1769 előtt. 1799-ben telepítették ide a híres ménest, amely Magyarország lótenyésztésének egyik legjelesebb helye lett. A ménest a II. világháború után az Amerikai Egyesült Államok jóvátétel fejében elvitte." - ezt az utolsó mondatot csupa nagybetűvel kéne írni...
Megjegyzés küldése