2013. aug. 2.

Ó, a Balaton és környéke tovább...

Régóta készültünk meglátogatni az Afrika Múzeumot, kevésbé fáradságos és költséges, mintha Afrikába utaztunk volna. Badacsony és Keszthely között félúton van a birtok, kafferbivalyok, zebrák, gazellák, és a hosszúnyakú "ilyen állat nincs" zsiráfok lakják, elkerítve a látogatóktól természetesen. 

Balatonederics, Afrika Múzeum, ahol a híres vadász özvegye vezeti a múzeumot, a hozzá tartozó állatkertet és gazdaságot. Nem láttuk az idős hölgyet, a teremőr mesélte, hogy ott is lakik, kézben tartja, fejleszti a birtokot, amit még férje hozott létre.
   
 
 Megtudjuk, hogy a rendkívül kalandos életű vadászról Tanzániában tavat neveztek el, azon a területen, amit egykor ő igazgatott. Több évtizednyi távollét után végleg hazatér,1984-ben visszavásárolja a helyi termelő szövetkezettől a régi családi fészket, a lepusztult kúriát, Afrika Múzeummá varázsolja, élő vadállatokkal népesíti be a birtokot, gyakorlatilag egy afrikai vadasparkot hoz létre, majd hazai vadállatokkal is bővíti, idehozatja trófeagyűjteményének színe-javát. Ezt láthatja, aki ide eljön.
Viszontagságokban, kalandokban bővelkedő életéről második felesége Beretz Katalin könyvet írt:


Hazai elismerés a múzeum anyagában:
 
 Nem kizárólag Afrika vadjain álmélkodhatunk:

A néger harcos szobra őrzi a múzeumot és gyönyörködik a tájban...




A fenti középen lévő kép alább kiemelve, balról a kerítőnő, jobbról az afrikai törzsfőnök, akinek a két szép lányt az öregasszony bemutatja:

Badacsony az Afrika Múzeumból nézve

 
 
Pihenő bivalyok
     Emléktábla és jelvény a múzeum falán, mi mindenről tudna mesélni...



              
ATAVIS ET ARMIS (ősökkel és fegyverekkel)

     Sértődött zebrák, nem győztük kivárni, hogy felénk forduljanak!

 Lehet, hogy ez az érdeklődő kisfiú egyszer vadász lesz?
 Badacsony a következő állomás:
ahol hétköznap, borús időben csak néhány embert látunk, felfelé a hegyen egymás hegyén-hátán a borozók, borospincék előtt vevőcsalogató pultok közt haladunk a Kisfaludy ház felé. Az étterem vendégei külföldiek (minket kivéve), nekik játszik a cigányzenekar, aztán asztalunkhoz jön a prímás, húzza a fülembe. Nevetve mondom, hogy én már sokszoros nagymama vagyok. Odébb áll.
A Kisfaludy ház teraszáról a látvány:
 

Ó, mely sok hal terem az nagy Ba la ton baha raha ba ha ha...
 
 Megúsztuk az esőt!

A badacsonyi mólónál lévő szobrot a Balaton festőjéről, Egry Józsefről Marton László alkotta


Folytatom, ha kissé szünetel a hőség...





Nincsenek megjegyzések: