2013. aug. 7.

Ó, a Balaton és környéke még mindig...

Ez balatoni beszámolóm harmadik, egyben befejező része.
Nikla, Berzsenyi kúria a kétszáz éves trombitafolyondárral:

A birtok parkjában Berzsenyi Dániel mellszobra
Emléktábla a kúria falán:
Kéziratos versek:

A birtokot bejárni már nem volt időnk, néhány információt azért megosztott velünk a múzeumőr. Berzsenyi kiváló gazdálkodó is volt, bár a föld nem sok hasznot hajtott. Messze földön híres volt pompás lótenyészete, gróf Festetics ezer lovát adta volna cserébe Berzsenyi száz lováért...
 Buzsák a somogyi népművészet híres helye.
Egy hétköznap délelőtt a község központjában kertészeti munkákat végeznek, virágokat ültetnek. Hiába kérjük, hogy nyissák ki a házasságkötő termet, szeretnénk megnézni híres berendezését, a kulcsot úgy tűnik hétfejű sárkány őrzi, úgy, mint a katolikus templom kulcsát is. Pedig az 1980-as kiadású Panoráma útikönyv szerint a templom belseje különleges élmény a népművészet iránt érdeklődőknek. Mit tehetnénk? Látatlanban elhisszük, megyünk a tájházhoz. Gondozott udvar, bemutatótermek, a pajtában vásárlókat váró elég idős asszonyok portékáikat ajánlgatják. Elmondásuk szerint ha egy-egy autóbuszos turistacsoport jön, azok vásárolnak. Míg létezett a Siófoki Háziipari Szövetkezet, az értékesítette alkotásaikat, akkor 50 háznál hímeztek az asszonyok. A múzeum őre középkorú hölgy, elmondja, hogy már csak néhány asszony készíti a híres hímzéseket, a fiatalok nem kézimunkáznak. Az ő 14 éves lánya is inkább a mobiltelefonját nyomkodja...

 
 Nem tudok szabadulni a gondolattól, miért nem fedezte még fel egyetlen vállalkozó sem, hogy szép fehér vászon hímzett blúzokat, ruhákat lehetne gyártatni? Helyette kínai műanyag rongyokat viselhetünk...
 
 
 
 Nem vettünk semmit, sajnálom, nem volt olyasmi a kínálatban, aminek nem tudtam volna ellenállni...
Indulás tovább, fogynak a nyaralás napjai...
 Somogyvár-Kupavár
 Mohács és Pusztaszer után a harmadik NEMZETI EMLÉKHELYÜNK.
Itt állt egykor Koppány vezér földvára, melynek helyén szent István király templomot építtetett.
 Szent László király a bencés kolostort 1091-ben alapította, a franciaországi Saint-Gilles-i  bencés apátság szerzeteseit hívta ide.
Somogyváron a középkor jelentős kultikus és kulturális központja alakult ki, ötszáz éven át az országrész szellemi-közigazgatási központja volt. Virágzó gazdasággal, kereskedelemmel. A XIII. században épült ispáni vár, a bazilika és kolostor pusztulása a török korral kezdődött...
Felkapaszkodva a kilátóba, így láttam a régészeknek köszönhetően feltárt és rekonstruált bencés apátságot, a színpad és a széksorok az esti ünnepre készítve:

   A kilátó:
 
  A kolostor és apátság Árpád kori alaprajza:

A bejáratnál az emlékoszlop, ottjártunkkor épp készülődtek a szent László napi ünnepségekre
Részletek:

Oszlopok szobortöredékei:






Szent László halála után sírja 40 évig volt a somogyvári bencés apátságban, majd innen Nagyváradra vitték, egykori sírja helyén vörösmárvány fedőlap őrzi emlékét:
A kolostor rekonstruált sarka a  kerengővel, a kúttal, gyógynövényekkel:
Rekonstruált kolostorrészlet:

Szent László dombon álló szobra Lebó Ferenc alkotása:
Levendula, rózsa és örökzöldek a romok körül:
A kilátóból a környék látványa:


és tovább, tovább: a Balatonszentgyörgy melletti Csillagvárhoz, zötyögős úton, az egykor vadászkastélynak épített, ma múzeumnak berendezett épülethez. Parkjában sok minden összehordva, őshonos állatok elkerítve, játszótér, csárda az éhes vendégeknek, a várban hát..., témában és  színvonalban is vegyes kiállítások. Minek a pincébe plüssmaci kiállítás?, babakiállítás. Fölötte a középkori várak életét bemutató, itt-ott riasztó életképek...
Hogy tudjuk, mikor, hol vagyunk, a táblán jótékony kezek javították a vár építésének korai dátumát...
 

 A Csillagvár építtetője:
   Történelmi viselek bemutatása:
 Életkép a középkori várban: Vajon mit követett el az, akit vasketrecbe zártak?
 
 Egykori használati tárgyak gyűjteményének részlete a tanyaház falán
 A csárda:
 Finom dödöllét ettünk a szőlőlugasban, még külön sültszalonnát is kértünk a tetejére:

Fenékpuszta-Valcum, óriási csalódás!
Már az odavezető tájékoztató táblán is látszik, hogy igen régen tehették ki, mára alig olvasható az is, ami nincs összefirkálva. De megyünk, látni akarjuk, mi van itt ma.
Ezt írják a helyről: "A IV. században épült római erődítményből ma a kapu, a háromhajós bazilika és az állami raktár maradványainak felfalazott építményei látszanak.
A római korban a provinciát átszelő, az adriai Aquileiaból Aquincumba (Óbuda) és a Sopianae (Pécs) irányából Savaria (Szombathely) felé haladó utak a fenékpusztai átkelőnél keresztezték egymást. A IV. században felépült a fenékpusztai erőd.
433-tól a hunok fennhatósága alá került a Dunántúl, majd a keleti gótok lettek e terület urai. Thiudimer nevű királyuk a fenékpusztai erődöt választotta székhelyéül. Később a Dunántúl az avar birodalom része lett. Az avarok segédnépként keresztény vallású lakosságot telepítettek a környékre, akiknek sajátos anyagműveltségét Keszthely-kultúrának nevezi a régészeti kutatás.
Ellentétben a többi pannóniai erőddel, a fenékpusztai a népvándorlás korában is használatban volt."(www.turautak.com/.../valcum---romai-romok--keszthely-fenekpuszta-.ht...‎)
Utolsó mondat a leírásból: szabadon látogatható. 
No persze, 2013 nyarán át lehet vágni a gaztengeren, az elhagyatott vidék nem éppen bizalomgerjesztő.  Keresgéljük Valcum feltárt romjait a gazban bukdácsolva, néhányat kattintok a fényképezőgéppel, aztán bepattanunk a kocsiba, menekülőre fogjuk, napjainkban nem éppen bizalomgerjesztő alakok tanyáznak itt...

 http://zaol.hu/data/cikk/141/6889/cikk_1416889/1.jpgLátványterv Valcum erődvárosáról a Fenékpuszta Baráti Kör tervezi: a világon egyedülálló látványosság lehetne, ha visszaépítenék! Csak az a pénz, az a pénz összejönne hozzá! Nem remélem, hogy még az én életemben megvalósul...
2012-ben megjelent a Heinrich-Tamáska Orsolya, Müller Róbert és Straub Péter által jegyzett A fenékpusztai római erőd évszázadai című kötet. Van egy álmuk...


http://i.ittvoltam.hu/p/00/03/00/14/3615a.jpg
Az erőd képe így nézhetett ki, a 400 ÉVES VÁMHÁZ, ma kocsma falán lévő festmény, (a Panorámio oldaláról)
  Valcum romjaiból mi ezt láttuk

 Fenékpuszta, az egykor híres Festetics birtok kastélya ma:
 A híres kiskastély ma:
 
 
 Ahonnan nagy dínom-dánom hallatszott, a gazosban üldögélők mulatozása, nem mertünk közelebb menni
 Ahol az egykori Európa hírű ménes szállása volt, 2013 nyarán ilyen:
 Út a kiskastélyhoz:

" Kastély és a Ménes története
A tizennyolcadik század elején az antik romoktól alig néhány száz méterre a bécsi udvar spanyol lovasiskolát létesített - ezt vásárolták meg 1739-ben a Festeticsek, akik hamarosan Európa-hírű ménest telepítettek Fenékpusztára.
A folyamatos építkezéseknek hála egyre fejlődött a terület: istállók, major, cselédlakások épültek, 1820-ban pedig elkészült a ma is álló kiskastély. 1880 körül kiépítették a Fenyves allét, azt a mintegy hét kilométeres utat, amely a keszthelyi Helikon kastély udvarát összekötötte a fenékpusztai uradalommal. A kiskastély adott otthont Európa híres versenyistállóinak tulajdonosainak és vezetőinek, akik mind-mind a Festetics család vendégei voltak
A lótenyésztés egészen 1938-ig folyt az egykori birtokon, azután azonban elérte a magyar kastélyok és uradalmak Magyarországon szokásos huszadik századi végzete." 

(www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=2434&kId=2434‎)

Elröppent az egy hét vasárnaptól vasárnapig, indulunk haza, élményekkel telve.


1 megjegyzés:

ÉvaZsuzsanna írta...

Fenékpusztáról olvasom: Keszthely- Fenékpuszta

"Keszthelytől délre a Balaton partján találjuk a Magyarország egyik legjelentősebb ókori műemlékének, a fenékpusztai erődnek, s mellette a Festetics család hajdan híres ménesének otthont adó major ma nagyon elhanyagolt maradványait és épületeit.

Nagy Constantinus és Valentinianus császárok uralkodási időszakában épültek Pannónia provincia belső erődjei. A hatalmas 377x358 méter kiterjedésű erődnégyszög, melyhez 44 torony tartozott, az egyre gyakoribbá váló barbár betörések miatt létesült. Kiválóan védhető helyen, egykor a Balaton vize által körülvett félszigeten állt. Túlélte a római időket, a népvándorlás viharaiban is használták az itt megtelepedő népek. A Dunántúlon 17 évig megtelepedő gótok is nyomot hagytak itt, sőt azt is feltételezik, hogy Itália királyává lett Nagy Theodorik itt született.

A 2,5 méter széles falak mintegy 85000 m3-nyi kőanyagot tartalmaztak, melyet az évszázadok alatt a környék építkezéseire elhordtak. A 125 éve tartó feltárásokból csak a déli erődkapu, az északnyugati sarokban a bazilika és a horreum (magtár) alapfalai láthatók.
Keszthelytől délre a Balaton partján találjuk a Magyarország egyik legjelentősebb ókori műemlékének, a fenékpusztai erődnek, s mellette a Festetics család hajdan híres ménesének otthont adó major ma nagyon elhanyagolt maradványait és épületeit.

Nagy Constantinus és Valentinianus császárok uralkodási időszakában épültek Pannónia provincia belső erődjei. A hatalmas 377x358 méter kiterjedésű erődnégyszög, melyhez 44 torony tartozott, az egyre gyakoribbá váló barbár betörések miatt létesült. Kiválóan védhető helyen, egykor a Balaton vize által körülvett félszigeten állt. Túlélte a római időket, a népvándorlás viharaiban is használták az itt megtelepedő népek. A Dunántúlon 17 évig megtelepedő gótok is nyomot hagytak itt, sőt azt is feltételezik, hogy Itália királyává lett Nagy Theodorik itt született.

A 2,5 méter széles falak mintegy 85000 m3-nyi kőanyagot tartalmaztak, melyet az évszázadok alatt a környék építkezéseire elhordtak. A 125 éve tartó feltárásokból csak a déli erődkapu, az északnyugati sarokban a bazilika és a horreum (magtár) alapfalai láthatók.
Ebből az anyagból épült a major is, melyet a Keszthelyt birtokló Festetics család épített 1769 előtt. 1799-ben telepítették ide a híres ménest, amely Magyarország lótenyésztésének egyik legjelesebb helye lett. A ménest a II. világháború után az Amerikai Egyesült Államok jóvátétel fejében elvitte." - ezt az utolsó mondatot csupa nagybetűvel kéne írni...