Duna-Fertő kalandozás negyedik, egyben utolsó napja

A római korban Sopron (Scarbantia) fontos központnak számított, szinte minden környékbeli településről kerültek elő leletek. A lajtamészkő komolyabb bányászata ekkor kezdődött meg, A lajtamészkő könnyen fejthető, jól alakítható, hatalmas mennyiségben emelték ki tömbjeit a közeli városok építkezéseihez, először csak templomok, majd lakóházak épültek lajtamészkőből. Bécs, Pozsony házainak jelentős része épült fertőrákosi, és a közeli szentmargitbányai kőből. Egy hónapig is eltartott az út, míg a kőszállító szán 8-12 pár bivalya az 1 és 2 tonnás kőtömböket Bécsig elvontatta Ma már a kőfejtő turisztikai látványosság, 2001 óta az UNESCO Világörökség része.A fertőrákosi kőfejtő kiépített tanösvényén kezdjük a mai túrát, megint rengeteg lépcsőmászással...A különböző kiállítási csarnokokba bemenni már nincs időnk, ahol az őskortól a táj élővilágát mutatják be. Aki teheti, nézze meg.

A kőfejtő északi dombján áll a hatalmas fémplasztika, Gabriella von Habsburg alkotása, az 1989-es Páneurópai Piknik emlékére készült.
Az emlékoszlopon körbefutó szalag latin szövege:
IN NECESSARIIS UNITAS - INDUBIIS LIBERTAS - IN OMNIBUS CARITAS
A páneurópai mozgalom jelmondatának magyar fordítása:
A SZÜKSÉGES DOLGOKBAN EGYSÉG - A KÉTESEKBEN SZABADSÁG - DE MINDENBEN SZERETET

 A ma 743 férőhelyes Barlangszínház remek akusztikájú, sok sikeres előadás színhelye, ahová borsos áron kaphatunk belépőjegyet. Kezdetben a kőfejtőben 1937 nyarán az első operarészletek előadására a rendezőség helyből toborozta a statisztákat, 1500 rákosi néző tapsolt a falu másik felének.

 Még egy kávé kifelé jövet, egy bámuldozás az ott parkoló  muzeális IKARUS turistabuszon:

 Fertőrákos városát nincs időnk megnézni, a buszból elmenőben látjuk püspöki palotáját, néhány műemlékházát. Amikor a török utolsó rohamot intézett Bécs ellen, Sobieski János védte meg a várost. Ám Fertőrákost a törökök feldúlták, a lakosságnak 10%-a maradt meg, német telepesek jöttek benépesíteni. Aztán a II. világháború után a németeket kitelepítették, helyükre felvidéki magyarokat telepítettek.

Már elmenőben látjuk a busz ablakából a Városháza előtti egykori szégyenoszlopot:

Indulunk,Magyarország egyik legbecsesebb középkori emléke, az ugyancsak a rákosi kőfejtő köveiből a 13. században épült lébényi templomához. Sok éve szerettem volna látni, most végre eljutottam ide is.

Vasárnap van, a templomban mise, nem kis lelkifurdalással (legalább is én)  belopózunk néhányan fényképezni. Majdnem elsüllyedek, amikor a miséző pap megszólal: asszonyom, a vakuja a szemembe világít. Ezúton is, ismeretlenül is bocsánatát kérem.

Ruszt városa, a Fertő tó partján fekvő hangulatos kisváros,  feléje hajtunk.  a török pusztítás ide is elért a XVI. század során kétszer is pusztítva a várost, védelmül a következő században erős városfallal vették körül városukat a rusztiak. A XVII. sz. vége óta a történelmi Magyarország legkisebb szabad királyi városa volt. 1649-ben Ruszt megváltotta szabadságát az Esterházyaktól, 60 ezer aranyforintért és 30 ezer liter aszúborért. Igen jól termettek a szőlőik, hogy ezt megtudták tenni, sőt 1660-ban a császárnak újabb 9 ezer aranyforintot fizetett a város, hogy szabadságjogaikat további húsz évre terjessze ki.

Nem először jártam Ruszton, de híre, hogy minden kéményén gólya fészkel, nekem csak legenda maradt. Szeptember vége felé a Fertő tó part egy sávja elkerítve , kiírva, hogy csak gólyáknak szabad ott tartózkodni, embereknek és kutyáknak nem.

 A Halász templom sajnos zárva volt érkezésünkkor, így nem nézhettük meg Burgenland legrégebbi középkori freskóit. Most fájdalomdíjul kölcsön veszek a világhálóról egy képet, hisz oda többé már úgysem jutok el:

 1400 előtt épült a korábbi 12. századi templom felhasználásával. A hagyomány szerint a gyermek Anjou Máriát a viharos Fertő tóból halászok mentették ki, anyját szeme láttára fojtották meg. Anjou Mária később Luxemburgi Zsigmond felesége lett, A halászokra emlékezve a templom szentélye melletti kápolnát ő építtette.

Előtérben a város címere

Hajdani magyar királyi város, Feketeváros következő állomásunk. Elnéptelenedett, németeket telepítettek a magyarok helyébe. Történelmi pincesora a XV-VI. századból való. A város mai neve Purbach am Neusidlersee

Gyönyörű idő, sétálunk, nézelődünk:

Török kapu:

  Az óváros falán elszíneződött emléktábla az elmúlt századok történelmi viharait örökítve meg annak, aki ki tudja bogarászni:

 Azért a turbános törököt fel lehet ismerni...

A bronztábla alatt a hadi események résztvevői:

 magyar katonák 1683:

 A zárt pince melletti szőlősoron még árválkodott egy fürt, leszakítottam, megettem

Mentünk tovább, alig találtuk meg az ausztriai Sásonyt, (Winden am See),de szerencsére akadt aki eligazított, így tiszteleghettünk Petőfi Sándor emléktáblája előtt. Az emléktáblát a kiskunfélegyházi agrármérnök, Dr. Tarjányi József állíttatta saját pénzéből, Ő 17 éve települt le családjával Sásonyban, megszállott Petőfi kutató, a világban járva mindenütt lefényképezi a Petőfi emlékeket.

Éppen tűzoltónapi vigasság volt a téren, a kis közben gyerekek fociztak, akiket megkértünk, álljanak kicsit odébb, hogy nemzeti színű szalagunkat elhelyezhessük az emlékhelyen. 1840-ben, hogy beállhasson katonának, Petőfi Sándor két évvel idősebbnek mondta magát. Egy menetgyakorlat során tüdővérzést kapott, a katonaorvos döntése: untauglich! Így egyelőre távolabbra került a katonaélet...

Petőfi Sándor bronz arcképe erősen sötétebb lett

 Sásonyi gyerekek felfüggesztették a focizást

A közeli medvebarlanghoz is ellátogatunk, bár a sötét lyukon kívül nincs mit nézni, úgy mondják, hogy tízezres denevércsapat él itt Ez Közép-Európa legnagyobb természetes barlangja. Bármilyen fáradtak is vagyunk, a kíváncsiság győz, felkaptatunk a barlanghoz:

 Voltak ám olyan bátor útitársaink, akik a reteszt félrehúzva egy darabig bemerészkedtek a barlangba, denevérekkel ők sem találkoztak szerencsére...

 Ilyen volt az ösvény oldala, ahol felkapaszkodtunk a 74 lépcsőfokon a barlanghoz:

 Bekukkantottunk a barlang sötétjébe:

Délután 3/4 4-kor indulás utolsó állomásunkra, 

Lajtakátára (ma Gattendorf), egykor besenyő határőrvidék volt, a századok során ez a község sem menekült meg a törökök pusztításától, a kihalt községet horvátokkal telepítették be.

A trianoni döntés Ausztriához csatolta, ma magyar emléke a Szent Anna kápolna, a falunál gyülekeztek 1146-ban II. Géza király csapatai, hogy összecsapjanak II. Henrik bajor-osztrák herceg seregével. A csata a magyar sereg teljes győzelmével végződött. 

Szent Anna kápolna

 A szobor annak állít emléket, hogy a király itt imádkozott az angyalokhoz a magyarok győzelméért:

 Tájékoztató tábla a Szent Anna kápolnánál

Mivel reggel már minden csomagunkat betettük a buszba, délután 1/2 5-kor hazafelé indultunk!

Azt nem mesélem el, hogy a metrótól a házunkig vezető 5 perces utat, milyen vánszorogva tettük meg. Megérte a fáradságot, gyönyörű út volt, ragyogó idő. Köszönjük a kiváló programokat a Posch-család tagjainak, Mazsinak, Edének, Daninak.