2015. máj. 26.

Családi szálak felfejtése, barangolás falusi temetőkben

Két napra "feltarisznyázva" indultunk útra négyen, zarándokutunk nem csak falusi temetőkbe vitt.
 Azért van szája az embernek, hogy ha elakadt, kérdezzen, ha van kitől... A szendrőládi temetőben alig botorkáló nénikét szólítottam meg, elvezetett a keresett sírhoz, vagyis a felázott dombon én toltam fel őt, engem a lányom. Nem jöttünk hiába, lányaim apai dédszüleinek sírkövét egy idős nőrokon még halála előtt felújíttatta, mesélte a nénike, így tudtuk elolvasni a sírfeliratot.
A kíváncsiság vitt tovább a boldvai temetőbe, tudtunk szerint ott senkink nem nyugszik.
A boldvai temető készülő kerítése mentén régi sírkövek feliratait bogarászom.
Egyik: HALANDÓ, FONTOLD MEG, MIT TSELEKSZEL / A RANG, NÉV ELENYÉSZETT / KÉT TESTVÉR NYUGSZIK ITT / EGYIKE ATYA – SZERETETT ÉLNI / FÁJDALMAS VOLT HALÁLA / 1823K ESZT. / JULIUS 15KÉN
 Egy ilyen kis hátrányos helyzetű falu, mint Boldva, szépen gondozott temetője:
 A boldvai temető domboldalában régi földbevájt sírboltok, külsőleg borospincére emlékeztetnek. A felázott talajon nem mentem közel:
Cseperésző, el-elálló eső kisért utunkon, néha a Nap is kisütött, kerékpáros asszony segített Kál községben, aki a temetkezési vállalkozóhoz irányított. Aggodalmunk elszállt, ünnep délutánján szívesen behívta házába lányomat, telefonált a rokonnak, aki a váratlan vendégekként érkezőket szeretettel fogadta. Sajnálom, hogy finom sajtos kifli receptjét nem kértem el. Hosszasan elidőztünk, sok értékes információhoz jutva búcsúztunk el. Irány a káli temető, ez is olyan szépen gondozott, mint az előzőek, hatalmas területű. Régi sírok temető szélén:
A sírok közt bóklászva, a feliratokat böngészve fülemet megütötte három öregasszony beszélgetése. Az egyik szófoszlánya: "Megbeszéltem szent (itt a nevet nem értettem) addig nem halhatok meg, míg a tizenöt háborús hősnek nem állít emlékművet a falu, beszélek a polgármesterrel."
A temető szélén találtunk egy sírkövet, nagyon bánom, hogy nem kérdeztem rá a történetre...
A síremlék jobb alsó részén név szerint felsorolva a tizenöt polgári áldozat:
Nagyon szép két napunk többi érdekességét hamarosan megosztom blogom olvasóival...

1 megjegyzés:

Pósa Károly írta...

“Ništa mi ne ide…otvorim butik, ne ide…otvorim kladionicu, ne ide…otvorim trafiku, ne ide…. pa ja da otvorim groblje niko ne bi umro!!!”

Urbánus szerb bölcselet. Kissé vidámkodó, de tán megengedhetően, mert sokszor igaznak találjuk.
Szabad fordításban:

"Nekem semmi nem megy...butikot nyitok - nem megy, fogadóirodát nyitok - nem megy, trafikot nyitok - nem megy... Hát ha én egyszer temetkezési vállalkozásba fognék, nem halna meg senki."