2014. máj. 19.

Ráckevére indultunk, mégis szép idő volt

szombaton jókor reggel felkerekedtünk. Délre jelentkeztünk be előzetesen a Patay emlékházba, így volt időnk a városban szétnézni, a szombati "kevi" piacon kószálni, aztán tovább, táskámban a hirtelen felindulásból vett házi készítésű sajttal és 2 fej fokhagymával...A fák mögött a piac, ahol minden szükséges és szükségtelen kapható:
A Városháza tornyába, a tűztoronyba 110 lépcsőn felkapaszkodni megérte.

 A harang nyelve rögzítve, ellenőriztem...
Eltelt a délelőtt, így betértünk a Patay László emlékházba, ahol a művész lánya fogadott és kalauzolt.  Amit reméltem, hogy láthatom a gyulai templomban egykor látott vázlatot az aradi vértanúkról, sajnos nem sikerült. Ám így is emlékezetes látogatás volt, ámultunk a művész hatalmas munkabírásán, mi mindent alkotott. Magamról címmel írt önéletrajzából: "Táblaképeim - melyekből festettem vagy háromezret - megtalálhatók szinte minden világrészen (talán Afrikát kivéve) lakásokban, magángyűjteményekben, múzeumokban. Ilyen nevezetesebb múzeum az Ermitázs Szt. Péterváron és a szófiai Modern Múzeum. Itthon leginkább a Tornyai Múzeum gyűjti képeimet Vásárhelyen, de sok van a Nemzeti Galériában is, és néhány a ráckevei Városi Képtárban is.
Falképeket is szokatlanul nagy számban festettem, ami annak köszönhető, hogy különösen az egyházi munkákat mélyen áron alul - vagy éppen ingyen - vállalom, mert a festés nemcsak mesterségem, de szenvedélyem is, és mert nem az a célom, hogy meggazdagodjak, hanem, hogy nyomot hagyjak."
Műteremrészlet:

A képen látható műteremrészleten egy falkép vázlat, megvalósítva a katolikus templomban, Jákob lajtorjája, ami a Mennyet és a Földet köti össze, rajta le-föl járkálnak az angyalok...
Az emlékház élményeivel eltelve ebédelni indultunk, aztán felfrissülve tovább jártuk a várost.
A Patay László falfestményeiről híres katolikus templomba most végre bejutottunk, nem úgy, mint előző útjainkon. Az előtérből megláttunk egy mellékoltár virágait rendezgető asszonyt, megkocogtattuk az ajtó üvegét, odajött, szívós könyörgésünkre beengedett, de közölte, hogy ő nem nyithatná ki az ajtót. Benn voltunk, gyorsan körbenéztünk, nem, körbebámultunk, néhány felvételt készítettünk:



Elmenőben még felhívta figyelmünket, hogy a ráckevei temetőben van a festő síremléke, útbaigazított, merre menjünk, hogy megtaláljuk. 
Patay László márvány síremléke, alkotója Varga Imre:
Azt is megtudtuk, hogy a művész síremlékének közelében találjuk János vitéz sírját.

 A legenda szerint Petőfi, János vitéz alakját egy ráckevei jobbágyfiúból lett huszárkapitányról, Horváth Nepomuki Jánosról mintázta.

 Azt nem értem, miért van két helyen...


Végre sikerült bejutnunk Magyarország egyetlen épen maradt XV. századi gótikus szerb ortodox templomába, ahol természetesen tilos fényképezni...
A freskókról, az ikonosztázról részletes előadást hallhattunk, itt néhány titokban készített felvétel:





Késő délután indultunk haza, telve élményekkel. Ha valaki részletesen érdeklődik Patay László iránt, itt sok mindent megtalál: http://www.pataylaszlo.hu/

1 megjegyzés:

Hajni Csabai írta...

Nagyon szép kirándulás ! Számomra sok új információval ! Köszönet érte!