2010. márc. 30.

Nem gőzös megy Nagykanizsára

Régóta terveztük a kirándulást Nagykanizsára.
Most, hogy megnyílt a THRÁK KIRÁLYOK VÖLGYE kiállítás, hát útrakeltünk.
A kétnapos kirándulás élményeiből következik alább ízelítő, további képek:

http://picasaweb.google.com/vajda.molnar





A várost már IV. Béla említi 1245-ben, Knysa néven, egyik adományozó levelében.
Itt élt Kanizsai Dorottya, kinek a mohácsi csatában elesettek eltemetését köszönhetjük, Batthyány Ádám, aki 1690 áprilisában 90 év török uralom és pusztítás után felszabadítja a várost, Batthyány Lajos, aki már 1765-ben piarista gimnáziumot alapít. A hajdan európai hírű várat, melyet a híres Thúry György törökverő kapitány is évekig védett, Lipót császár lebontatja, annak téglái tovább élnek a város épületeiben, az Alsóvárosi ferences templom is a vár tégláiból épült.
Kanizsa a XIX. század közepére újra virágzó mezőváros, kereskedelmi és kulturális központ, majd a trianoni békediktátum véget vet a virágzó gazdaságnak.




1916-ban az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb hadikórháza épült a városban. Maradt még Nagykanizsának a világháborúból 57 vitézzé avatott katonája: 20 tiszti és 37 legénységi vitézt avattak Nagykanizsa lakosai közül.
Nagykanizsának a maga ezernyi gyászán kívül lett egy hősi temetője, amelyben az itteni kórházakban elhalt különféle nemzetiségű 1100 hősi halottat temettek szomorú, katonás rendekben egymás mellé.
Hybl József alkotása az ezred első világháborúban elesett hősi halottainak állít emléket. Az emlékmű költsége a háborút túlélt bajtársak adományaiból, a budapesti Vigadóban tartott díszhangverseny jövedelméből és a városi tanács hozzájárulásából gyűlt össze.






"Mindig igy volt e világi élet,
Egyszer fázott, másszor lánggal égett"
(Vörösmarty M.)

Aztán a harmincas években új reménysugár az olajipar, a Magyar-Amerikai Olajtársaság központja lesz Nagykanizsa. A város legszebb negyede a MAORT dolgozóinak épített villanegyed, ligetes környezetben állnak a házak, az utcát kettős platánsor szegélyezi. Aztán jön az újabb háború, majd a "fordulat éve", Rákosi pajtás, a MAORT-per, Dr. Papp Simon a kiváló geológus pokoljárása. Galgóczi Erzsébet VIDRAVAS c. regénye ezt dolgozza fel.
Megtorpanás, majd a 60-as évek végétől az ipar újra erősödik (TUNGSRAM) egy ideig, majd
"várjuk, már várjuk az új magyar csodákat" (Ady)

A kiállításon suttyomban készített képekből ízelítő:







2010. márc. 15.

Azértsem nyitok Bécsben cukrászdát!



Budapest, Szabadság tér az egykor itt állott Újépület helyén 1848/49-es mártíremlékmű:
A Dózsa Farkas András által 1934-ben készített bronzüst kőből faragott talapzatának felirata:
AZ EGYKOR ITT ÁLLÓ ÚJÉPÜLET UDVARÁN ÁLDOZTÁK ÉLETÜKET AZ 1848/49. ÉVI SZABADSÁGHARC VÉRTANÚI A HAZA SZABADSÁGÁÉRT ÉS FELTÁMADÁSÁÉRT
A bronzüstön körbefutó szöveg Arany Jánostól idézve:
VISSZA NEM FOLY AZ IDŐNEK ÁRJA, ELŐRE DUZZAD FELTARTHATLANÚL





Március 15-e ürügyén:
Noszlopy Németh Péter: "A török uralom utáni időkben a győzedelmes osztrák császárság úgy tekintette Magyarországot, mint az osztrákok, a németség legtermészetesebb terjeszkedési területét. Ennek a gondolatnak hívei természetesen igyekeztek minden nyomát eltüntetni annak, hogy Magyarország esetleg az osztrákokénál is magasabb rendű kultúrával rendelkezhetett valaha.
Elnyomtak, pusztítottak minden fellángoló magyar kultúrtörekvést. Már Lipót császár a jelentősebb várak felrobbantásával, lerombolásával megkezdte a régi kultúrépítkezések javának pusztítását. Először még a törökök esetleges újabb foglalásainak meggátlása volt a felhozott ok, később, a Rákóczi szabadságharc leverése után, az újabb ellenállási gócok megelőzésének ürügyével pusztították a régi magyar kultúrmaradványokat, majd az 1848-as szabadságharc is újabb alkalom volt erre.
Jogosan tételezhetjük fel tehát, hogy Buda várának visszafoglalásától a kiegyezésig az osztrákok tervszerűen pusztították a régi magyar kultúrára utaló nyomokat. Sok mindent romboltak le a tatárok és a törökök is, de a "planírozást", a nyomok teljes eltüntetésének befejező műveleteit az osztrákok végezték.
Adatok szólnak arról, hogy az ősi Buda nyomait a törökök tüntették el, hogy földdel egyenlővé tették a helyét is, de az, hogy e régi királyi vár és város helyét a mai Óbuda területén kellett máig is keresni, hogy a régi kultúrközpont valódi helyét a nép tudatából kiölték, ez már a magasabb rendű osztrák ténykedés eredménye kell legyen. Erre a céltudatos osztrák törekvéseknek bőven volt ideje az említett kor kétszáz éve alatt."

A dal: http://www.youtube.com/watch?v=9T-FOnVlPMY

Juhász Ferenc: Himnusz töredék (1972)

Emeld föl fejedet büszke nép!
Viselted a világ szégyenét!
Emeljed magasba kis haza,
te, az elnyomatás iszonya!
Emeld föl szívedet nemzetem:
Lángoljon a világegyetem!