2017. szept. 6.

Öt éve írtam

Képtárnézegetés közben ráakadtam Nőtincs, a nógrádi kis falu I. világháborús emlékművére, feliratán az elesettek közt Babka Károly nevére.
http://amulok.blogspot.hu/2012/01/akikrol-nem-feledkezhetunk-el.html

Akkor még nem tudtam, hogy Ő anyai nagyapám testvéröccse. Azóta családunk után kutatva, hogy eleinknek emlékét utódainkra hagyjuk, egyre jobban belemerültem a családfakutatásba. Levéltári böngészés, archívumok meglepetései, utazgatás a nógrádi falvakba, levelezés sok érdekességet tárt fel. Így tudtam meg, hogy :
"Ő császári és apostoli királyi Felsége méltóztatott legkegyelmesebben adományozni a Ferenc József-rend lovagkeresztjét a katonai érdemkereszt szalagján Babka Károlynak az ellenséggel szemben kitűnő szolgálata elismeréséül" (Budapesti Közlöny 1915. szerda, július 7)

 Babka Károly cs. kir. népf. százados kitüntetése a Ferenc József - rend lovagkeresztje:
.
 
Néhány hónap múlva az oroszok fogságába esve a szamarkandi hadifogolykórházban elhunyt. 
Eltűntként tartották számon, 5 év múlva felesége holttá nyilváníttatta két hadifogoly társa vallomása alapján, akik Babka Károly halálának szemtanúi voltak. Gyermekük nem lévén, árvát nem hagyott maga után, özvegye pedig ismét férjhez ment.

2017. febr. 17.

Járjuk a várost...

Az idén februárban alig volt napsütés. Így amikor egy vasárnap délután végre sütött a nap, elindultunk. Bekérezkedtünk a CEU nemrégiben átadott épületszárnyába, ahol a portán jó kedvében találtuk az egyik dolgozót, aki felkísért a tetőteraszra. Utalásait elengedtük a fülünk mellett, mert nagyon eltértek nézetei a miénktől. Ez természetes, hisz a Soros-féle magánegyetemen mi bizony kakukktojás látogatók voltunk. Még elmenőben dicsérte az egyetem éttermét, biztatott, hogy egyszer ebédeljünk ott.

 Vigyázó Ferenc utca a tetőteraszról:
 Háttérben a budai hegyek és az Országház:
Aztán eltelt néhány nap, úgy döntöttünk, hogy ma nem főzök, jó lesz nekünk az az ebéd, amit az egyetemen adnak, így hát újra betoppantunk. Mivel a hölgy közölte, hogy a II. emeleti étterem nyitott kívülállóknak is, felmentünk, beálltunk az önkiszolgáló sorba, megebédeltünk. Nem mondhatom, hogy férjem lelkes lett volna, de azért legyűrte a fasírtjukat a generálszósszal és krumplipürével.  Érdemes megjegyezni a tervezők, a dublini O'Donnell és Tuomey valamint a magyar M-Teampannon nevét. A generálkivitelező pedig csodák csodája, a liberális oldalról naponta támadott Market Építő ZRT és a Strabag alkotta konzorcium volt. Úgy látszik nagyon is megfelel egy posztgraduális képzéssel foglalkozó magánegyetemnek, ahol a diákok több mint száz országból jöttek, az előadások angol nyelven folynak.
A liftnél megvárt minket egy fiatalember, közölte, hogy csak keveset tud magyarul, nagyon nehéz a magyar nyelv.
Ebéd után végül férjem készített néhány képet az épület belsejéről:





Zárókép a külső homlokzatról, a  világhálón találtam: