2008. jan. 10.

Erdélyi emlékmorzsák


Olyan uti élmények néhány morzsáját szeretném megosztani, amelyek nagyon megérintettek. Hirtelen attól merült fel a gondolat, hogy tegnap az Uránia moziban Bollók Csaba felkavaró filmjét láttam, az Iszka utazását, a Zsil völgyében hihetetlen nyomorban tengődő gyerekek életéről. Dél-Erdélyben még nem jártam a szórvány magyarok között, csak terv maradt, hogy eleget téve egy évtizedek előtti retyezáti meghívásnak, oda is elmegyek.

Valamikor a nyolcvanas évek közepén aki meghívott, egy rétyi tanár, aki a "Megéneklünk Románia" c. országos versenyre vitte a tengerparti Mamaiaba tanítványait, gyerekzenekarát. Amivel a meghívást kiérdemeltem: próbájukat a parkban hallgatva, a magyar szót hallva megszólítottam, elmesélte, hogy mostoha körülmények között szállásolták el őket, az étel kevés, a gyerekek éhesek. Önellátásra egyheti tengerparti nyaralásra berendezkedve, nekünk volt a szállodában egy kb. másfél kg-os kerek trappista sajtunk. Felmentünk a szobánkba, lehoztuk, azt a sajtot ajándékoztuk kislányommal a zenekarnak. A tanár azt mondta, hogy délután 33 felé elosztva fogják elfogyasztani. Mi ajándékul egy rögtönzött koncertet kaptunk tőlük viszonzásul, és a meghívást Rétyre, ahová sajnos nem jutottunk el.

2008. jan. 9.

Újesztendő vígságtermő legyen

Mindenkit üdvözlök, aki rajtam kívül valaha olvassa és nézegeti bejegyzéseimet! Szeretném megosztani élményeimet azokkal, akikkel ritkán, vagy sohasem tudok találkozni, kívánom, leljék örömüket mindabban, amit adhatok.

Hát akkor induljunk neki az útnak:

100 éve született Wass Albert, könyveivel sok örömet szerzett.