Évek óta nem ettem KLAPP KÖRTÉT, hát keresni kezdtem piacokon.
A megkérdezett árusok szerint csak kiskertekben, különlegességként termelik.
A piac főbejárata előtt néhány ember sajtos-tejfölös lángost evett (nagyot nyeltem...), köztük ünnepi fehér hímzett ingben, fekete nadrágban és mellényben két fiatalember. Megszólítottam őket, kiváncsi voltam, hová készülnek ebben a szép, nem piacozásra való öltözetben.
A válasz: Csíkszeredából éjszaka indultak autóval Budapestre, hogy reggel 9 órakor ünnepélyes állampolgári esküt tegyenek az újpesti városházán szüleikkel együtt.
Csatlakoztunk a városháza folyosóján várakozókhoz, részesei akartunk lenni az ünnepnek. Először a terem hátsó soraiba a vendégeket engedték be, majd miután elhelyezkedtünk, Brahms Magyar táncok dallamai közben jöttek harmincegynéhányan az eskütevők, Ukrajnából, Szerbiából, Romániából.
A legelegánsabb a csíkszeredai család, az anya gyönyörű fehérrel hímzett fehér blúzban, az apa mint fiai, hímzett fehér ingben.
A polgármester köszöntő szavait követően mondta az eskü szövegét, utána mondták az eskütevők a Himnusz hangjai közben, majd az eskü elhangzása után megszólalt a nemrégiben elhunyt Szabó Gyula színművészünk hangján a Szózat. Mindnyájan felállva hallgattuk. Végül egyenként egy-egy emléklapot és egy-egy szál piros rózsát kaptak a mostmár magyar állampolgárok. Aztán gratulációk, rokonok, barátok gyűrűje.
Ja, Klapp körtét nem találtunk a piacon, de nagyon jó hangulatban jöttünk haza...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése