Négy nap májusban túl az Óperencián, az első:

Autóbusszal Budapestről 10 órakor már a Lajtán túl, Alsó-Ausztriában járunk, 1/2 1-kor átkelünk az Enns folyón, ez a mesebeli Óperenciás tenger. A német oben Enns (az Enns felett) félrehallásából született elnevezés, szóval átlépünk Felső-Ausztriába. Első állomásunk Schärding, az Inn partján
Nem sikerült megtudni, hogy miért tekerik be a híd korlátját a fiatalok tarka kötött sálszerű anyagokkal...

Hídról:

Az Inn tutajosai kikötve a parton a fogadóban teljes körű kiszolgálásban részesültek, a megőrzött BUMMS'N felirat szerint...

Sose gondoltam, hogy a rádióban sok éve hallott vízállásjelentés most jut eszembe: "az Inn Schärdingnél..." a házfalon a kiáradt folyó vízmagassága megörökítve:

Régi metszet nyomán képzeljük el a várat...

 Várfaltól a túloldali Angolkisasszonyk zárdája

A külső várfalon a két világháború mementója:

A várfalon belül park

Schärdingi Főtér szent Kristóf szobrával:

Városkapu a szabók címerével:

 Az Inn partján szégyenketrec, a XIII. századtól büntetésül ebben tették közszemlére azt a péket, aki megkárosította az embereket, rossz lisztből sütött kenyeret, vagy megrövidítette az előírt adagot...

A városnézés után már esőben, délután 4 órakor hajóra szállunk, irány Wernstein!

Hajóról még egy pillantás az Angolkisasszonyok kolostoregyüttesére...

Wernsteinnél autóbuszra szállunk, 3/4 6-kor átlépünk Németországba, lassítás, fegyveres határőrök ellenőriznek! Ilyen már rég nem volt....
Érkezés a Bajorerdő kapujába: Deggendorf-Seebach, ahol három éjszakára megszállunk. Vacsora a panzió éttermében. "Aki szereti az Istent, káposztával eszik mindent" - bajor mondás. Ettünk, elfoglaltuk kényelmes apartmanunkat, lepihentünk, készülve a másnapi meglepetésekre.