Virágos város, az óvodások és kisiskolások munkái:
Német nemzetiségűek a XV. századtól éltek itt, később Mária Terézia tudatos betelepítése következtében Alsó Fő utcában gazdag német parasztok házai, Moson Felső Fő utcában magyar ill. zsidó gabonakereskedők villái voltak.
Az első mosoni kisdedóvó a lokálpatrióta Ostermayer Károly gabonakereskedő házában létesült: http://www.infomovar.hu/hirek/olvas/125-eve-avattak-fel-a-mosoni-ostermayer-ovodat-2017-07-09-153809
A város első középiskolája, az 1739-ben alapított Piarista Rendház és Gimnázium
Fő utca és Magyar utca találkozásánál a téren (régi Vámház tér) a betelepülő németek (svábok) hajós emlékműve. Rieger Tibor alkotása:
Fő utca 39. Segítő Mária Patika, óvári életképekkel, sajnos zárva találtuk
A várost járva lépten-nyomon felújítás, utcaburkolat csere:
Ahol ebédeltünk:
Főhercegi sörgyár, főhercegi malom 1607. kibővíttette az uradalom 1845-ben a Lajta folyó mindkét partja felé, 1910-től villany hajtotta a turbinákat. 1989-ben a vizimalmot az akkori tulajdonos bezáratta, mert zavarta a belváros életét a por és a zaj... Az épülettel egybeépült főhercegi sörgyár már a 17. századtól működött, az uradalom megszüntetése után fejezte be a sörgyártást.
valami készül...
A Habsburg főhercegi kastély: a trianoni szerződés után az Ausztriából kitiltott Habsburgok katonai ága itt telepedett meg. Leghíresebb családtag Habsburg Frigyes főherceg, emlékére a város bronz ülőszobrot állított, Paulovics Iván szobrász alkotta. Bocsánat, kis időre leültem a főherceg mellé...
Napjainkban Főherceg Vendégház, egykor itt szállt meg - micsoda névsor! - Champagny francia külügyminiszter, gróf Széchenyi István Moson megye követe, a Bécs felé menekülő Jellasich. Toborzókörútján Kossuth Lajos 1848 októberében toborzó körútja során a Fő utca felőli erkélyről hívta hadba a környékbelieket. Emléktáblája:
Deák tér Nepomuki Szent János szoborcsoport 1744. Mária Terézia királynő megkoronázásának emlékére a főhercegi uradalom jószágkormányzója állíttatta:
Szent László tér: Szent Gotthárd plébániatemplom altemploma Habsburg Frigyes főherceg és
felesége temetkezési helye
esküvői menet:
Szent László szobra Lebó Ferenc alkotása
Városkapu tér bírósági épülettel, a parkban világháborús emlékoszloppal:
Kószáltunk az óvári várban, ma a vár épületében a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara található. Az óvári vár római kori település romjain épült, 1291-től Moson vármegye székhelye volt, A várárkot átívelő egykori felvonóhíd helyén téglahíd, az vezet az alagútszerű várkapuhoz. Falán római kori sírkőfeliratok, valamint 19 és 20. századi emléktáblák.
A várépület:
Az egyetem falán elhelyezett emléktáblákat érdemess kinagyítva megnézni
Albert Kázmér szász-tescheni herceg, Mária Valéria veje, 1818-ban alapította az agrár-felsőoktatási intézményt a várban. Mellszobrának alkotója Prischler Ferenc
az egyetem 1912-ben átadott szecessziós épülete:
Ma Tímár utca, az egykori Akasztódomb, ahol a kivégzéseket végrehajtották. Kis módosítással eltüntettem a hátterében kandallókat reklámozó üzletet...
AKASZTÓDOMBI OSZLOPOS PIETA:
Az oszlop német szövege magyarul is olvasható:
VÁROSHÁZA, előtte a téren I. világháborús emlékmű a gyönyörű virágos parkban:
Fő utca 19. a későgótikus Cselley ház a város legrégibb lakóháza. Vasrácsozott falerkélyei, kőkeretes ablakai, boltozatos bejárata, kovácsoltvas lépcsőajtója reprezentatív épületre utalnak. Ma múzeum, itt van többek között a Gyurkovics-emlékszoba. Az épület előtt az író szobra, alkotója Zsin Judit:Gyurkovics Tibor emlékszobájában a falon a vers, alatta, előtte a versben említett bakancs és mellette egy pár cipő, egykor az író cipője volt..
Gyurkovics Tibor: Lábbelik
Ahogy halad
előre az idő
úgy
rongyolódik rólunk a cipő
emlékszem
volt bátyámnak egy cipője
a
vitrinünkben állott bronzba öntve
bronzból
volt még a cipőpertli is
nyolc centi
volt de legfeljebb ha tíz
ő nemrég
abban tapsikolt szaladt
végtére csak
e kis cipő maradt
belőle pedig
tiszticsizma négy
is borította
régen lábfejét
s cugoscipők
melyekben körbetáncolt
a
nagyszobában valcert játszhatott
sebesült
lába pedig fájhatott
hisz
szétütötte fejszével a zsámolyt
mire pihenni
akarták leüljön
s úgy vágta
szegény szolgáját is fültőn
hogy Jancsi
csillagokat láthatott
most
láthatod már mindkettő halott
anyámnak
volt egy könnyű lakcipője
szilveszterkor
pezsgőt ittak belőle
anyám
lebegett mint az angyalok
harmincötös
gyönyörű lába volt
nagy
girlandokkal vonták be a búrát
apámat meg
valami szomorúság
fogta el
ahogy felesége lába
ördöngősen a
táncot ropta-járta
egy idegen
feketehajú úrral
ki nem
törődött hátában a csúzzal
a vörös
papír vörös félhomályt
teremtett
anyám szervezte a bált
a cseléd a
pezsgővel vacakolt
most meg már
mind a négyőjük halott
apám elment
a hóban egyik este
rá se
hederített a fegyveresre
akinek
akkora szuronya volt
hogy
véletlenül lábomba hatolt
ahogy apámtól
el akartam volna
búcsuzni az
őr mint az idióta
föl is
sebezte a lábfejemet
nem orosz
hanem kirgiz lehetett
vigyorgott
is ahogy a vér kiserkent
a
lábfejemből hogy apám le nem kent
egy nagy
fülest ma is csodálkozom
ahogy ott
állt a sok buta rokon
de indultak
pufajkás-büdös útra
Ukrajnába a
Szovjetúnióba
apám
ötvenegy éves lehetett
lángolt
benne a tiszta szeretet
míg végül e
bakancs maradt belőle
ügyeljetek
ha mondom a cipőre.
-------------------------------------------------------------
Már úgy éreztem, hogy lemegyünk a térképről, mire elértünk a város széli egykori határőrlaktanyához, a Gyásztérrre, az
1956-os mosonmagyaróvári sortűz áldozatainak emlékművéhez, alkotója Rieger Tibor
Még kimegyünk a temetőbe is...
Hősi halottak kegyeleti kápolnája
Ennyi a töredékes beszámoló.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése