ZSÉLY utunk első állomása, a Kürtös patak völgyében. A Cserhát és a Korponai-hegyvonulat közé szorult dimbes-dombos vidék nagyobb települése.
"Az itteni nagyszabású kastélyt, a nagyteremmel együtt, 1772-ben gróf Zichy Ferencz győri püspök, a nyugati részt pedig gróf Zichy Károly († 1876) építtette. A kastély nagytermében vannak elhelyezve a család seniorainak és a hitbizomány alapítójának arczképei. A kastélyban van elhelyezve a Zichy család híres levéltára," - ez volt...
Ma elhagyatott egérfészek:
Bekukkantottunk...
szemben elhagyatott palóc ház
Tovább...
SZKLABONYA szülötte Mikszáth Kálmán, csupán egy emléktábla őrzi a születés helyszínét. Ellenben az udvar, ahol fiatalságát élte napjainkban is látogatható, itt áll a Mikszáth Kálmán Emlékház, korabeli bútorokkal berendezve, életének eseményeivel, műveivel ismerkedhet a szobák tárlóit nézegetve a látogató.
"Aki valamikor Bodokon járt, annak bizonyosan feltűnt az a kis fehér ház, mely közvetlenül a temető mellett épült, s melynek összes ablakai a temetőre néznek. Anyám építtette azt oda. Valakije volt ott, akihez közel szeretett lenni mindig.
Itt laktunk ebben a házban…
Galandáné asszonyom, 1882"
"Ebben a házban, ahol az ablakban rezeda és muskátli virágzott, cseperedett fel az író. Itt volt kisdiák, innen futotta le örömmel a két kilométert a nagyanyja ebecki házáig, csak hogy meghallgasson egy mesét. Ide volt közel a temető, ahol nagyokat lehetett játszani és a kovácsműhely, ahol oly sok érdekeset lehetett hallani. Később a diákéveiben már csak a szünidőket és a nagy ünnepeket töltötte itthon. A legkésőbbi emlékei az 1873-as évből vannak abból az időből, amikor itt élt a feleségével. Utána Pestre költözött." - az idézeteket az emlékház honlapjáról kölcsönöztem
Tárlók között nézelődünk, az író művei, életének eseményeiről dokumentumok a tárlókban:
Mikszáth Kálmán ifjúkori portréja:
Mikszáth szüleinek portréja:
Korabeli berendezés a dolgozószobában:
Kíváncsi voltam a közeli temetőre, ahol leánya Mikszáth Mariska és a különös, x-szel írt sírfelirat alatt fia nyugszik, alig találtam magyar sírfeliratot...
Tovább!
Indulás KÉKKŐ felé
A kastélyban századokon átívelő nemzetközi játék és bábkiállítás, azon kívül a folyosók üresek, dísztelenek, nehéz látogatókat csalogatni...
A szlovák idegenvezető szerint ez a legrégibb báb:
Balassi Bálint nagyszüleinek portréja a kékkői kastélyban:
Balassi Bálint emléktáblája 2016 szeptemberében a kastély falán, mellette feltornyozott autógumik, tapintatosan, hogy a magyar tábla szövege olvasható legyen...
Elrettentésül ez a torz pofa néz le a látogatókra:
Az egykori gyilokjáró maradványainál:
Aki ma őrt áll, a várudvart figyelve:
Vadásztrófeák a folyosókon:
Ottjártunkkor kovácsoltvas figurák kiállítása volt az udvaron:
Indulunk tovább...
DIVÉNY várához és várkastélyához, idegenvezetőnktől hallott szövevényes, de nagyon érdekes történetébe belegabalyodtam, így segítségül hívom ezt:
http://neograd.eu/diveny/
A Zichy kastély képei, csak az udvarra mehettünk be:
Divény látképe:
Még mindig 31 fokos melegben, délután 5 órakor indulás tovább...
ÓGÁCS felé
A 2. világháború alatt kifosztották, a német katonaság egyik parancsnoksága székelt benne. A háborút követően államosították, múzeumot, majd szociális intézetet működtettek benne. Az intézet elköltöztetése után évekig elhagyottan állt.
Érkezésünk előtt néhány héttel adták át a luxusszállót, a hányatott sorsú várkastély végül befektetőre talált, 2010-től uniós támogatással felújították.
Története itt: http://neograd.eu/gacs/
Tilos a fotózás, suttyomban kattintottunk néhányat a kastélyszálló előteréből:
Már hazaindulóban...
"Aki valamikor Bodokon járt, annak bizonyosan feltűnt az a kis fehér ház, mely közvetlenül a temető mellett épült, s melynek összes ablakai a temetőre néznek. Anyám építtette azt oda. Valakije volt ott, akihez közel szeretett lenni mindig.
Itt laktunk ebben a házban…
Galandáné asszonyom, 1882"
"Ebben a házban, ahol az ablakban rezeda és muskátli virágzott, cseperedett fel az író. Itt volt kisdiák, innen futotta le örömmel a két kilométert a nagyanyja ebecki házáig, csak hogy meghallgasson egy mesét. Ide volt közel a temető, ahol nagyokat lehetett játszani és a kovácsműhely, ahol oly sok érdekeset lehetett hallani. Később a diákéveiben már csak a szünidőket és a nagy ünnepeket töltötte itthon. A legkésőbbi emlékei az 1873-as évből vannak abból az időből, amikor itt élt a feleségével. Utána Pestre költözött." - az idézeteket az emlékház honlapjáról kölcsönöztem
Indulás KÉKKŐ felé
A sziklacsúcsra a várat a Balassák építették a 13. század második felében, aztán az idők folyamán birtokváltások következtek, hol harccal, hol örökléssel. A Balassák híresek, sőt hírhedtek voltak összeférhetetlenségükről. A vár fénykorában Magyarország legerősebb végvára volt. A vár török kézre került a 1576-ban, akik kivonulásukkor 1593-ban felrobbantották. Néhány év múlva Balassa Zsigmond építette újjá, majd miután többször is feldúlták, romos lett, elhagyták.
A vár köveiből a várhegy oldalában 1730-ban a Balassák kastélyt építettek. Napjainkban tart a várrom állagmegóvása
A falu feletti sziklacsúcson állnak várának romjai:
a kastély kápolnája:
bábkiállítás részlete:
Napjainkban tart a várrom állagmegóvása, közben ebédszünet:
Alattunk a város, Kékkő:
Magyar feliratot ne keress itt, ahol a madár sem jár, csak szlovákok és angolok:
Tovább ...
ALSÓSZTREGOVA - Madách Imre nyomában
"Az ősi várkastély – melyben Madách Imre született, s amely a falu északi végében volt – kövei régen beépültek a sztregovai házak falaiba, még istálló is épült belőlük. Az, amit ma Madách-kastélyként látogatunk, már a költő apja által épített új kúria: ebben élte gyermekéveit és nehéz férfikorát Madách Imre. A híres "oroszlánbarlang", a Madách-művek születésének helyszíne ma is megtekinthető, noha az eredeti berendezési tárgyakból szinte semmi sem őrződött meg." (Magyar Irodalmi Emlékhelyek oldaláról)
1852-ben a halálra ítélt Rákóczy Jánost, Kossuth titkárát alkalmazta Parócán mint erdőkerülőt. Szabadságharcosok rejtegetése vádjával Madáchot 1852 augusztusában elfogták, és előbb a pozsonyi vízi kaszárnyában, 1853. március 6-tól pedig a pesti Újépületben szenvedett el majdnem egy évig tartó vizsgálati fogságot A börtönben krétával verseket írt az asztallapra, és megírta Az ember tragédiája első változatát Lucifer címmel. 1853. május 7-e körül bizonyítékok hiányában Madáchot elbocsátották ugyan a fogságból, de Pesten kellett felügyelet alatt maradnia. Végül augusztus 20-án hazamehetett, 1856–57-ben megírta Az ember tragédiája második változatát. Az egyetlen fennmaradt változatot, (saját följegyzése szerint 1859. február 17. és 1860. március 26. között)
Helyi tárlatvezetőnk, a fiatal hölgy mondja, hogy rajta kívül már csak egy ember beszél magyarul Alsósztregován...
Madách kastély előtt állok, sok éve készültem erre a látogatásra:
ALSÓSZTREGOVA - Madách Imre nyomában
"Az ősi várkastély – melyben Madách Imre született, s amely a falu északi végében volt – kövei régen beépültek a sztregovai házak falaiba, még istálló is épült belőlük. Az, amit ma Madách-kastélyként látogatunk, már a költő apja által épített új kúria: ebben élte gyermekéveit és nehéz férfikorát Madách Imre. A híres "oroszlánbarlang", a Madách-művek születésének helyszíne ma is megtekinthető, noha az eredeti berendezési tárgyakból szinte semmi sem őrződött meg." (Magyar Irodalmi Emlékhelyek oldaláról)
1852-ben a halálra ítélt Rákóczy Jánost, Kossuth titkárát alkalmazta Parócán mint erdőkerülőt. Szabadságharcosok rejtegetése vádjával Madáchot 1852 augusztusában elfogták, és előbb a pozsonyi vízi kaszárnyában, 1853. március 6-tól pedig a pesti Újépületben szenvedett el majdnem egy évig tartó vizsgálati fogságot A börtönben krétával verseket írt az asztallapra, és megírta Az ember tragédiája első változatát Lucifer címmel. 1853. május 7-e körül bizonyítékok hiányában Madáchot elbocsátották ugyan a fogságból, de Pesten kellett felügyelet alatt maradnia. Végül augusztus 20-án hazamehetett, 1856–57-ben megírta Az ember tragédiája második változatát. Az egyetlen fennmaradt változatot, (saját följegyzése szerint 1859. február 17. és 1860. március 26. között)
Helyi tárlatvezetőnk, a fiatal hölgy mondja, hogy rajta kívül már csak egy ember beszél magyarul Alsósztregován...
Madách kastély előtt állok, sok éve készültem erre a látogatásra:
Ahol Madách Imre írta műveit:
Madách Imre hálószobája, korabeli berendezéssel:
A kiállítási termek azon részeit, amelyek AZ EMBER TRAGÉDIÁJA részleteit mutatják be, falakon, tárlókban, nem sikerült lefényképezni.
Egyedül ezt:
"Be van fejezve a nagy mű, igen.
A gép forog, az alkotó pihen.
Év-milliókig eljár tengelyén,
Míg egy kerékfogát ujítni kell."
Meglepetésül kapjuk Simonyi Károly szavait az űrből, mivel ezt nem tudom idetenni, így ezt a felvételt csatolom:
Útban a kastélypark legtávolabbi részében nyugvó Madách Imre síremlékéhez:
Az emlékmű Ádám szobra Rigele Alajos pozsonyi szobrászművész alkotása
Mielőtt tovább indulnánk, még kicsit körülnéztünk, békés vasárnap délután a faluban...
Tovább...
VÉGLES VÁRÁHOZ
A Szalatna patak partján,az 1360-as években építették, Lajos király és Zsigmond király is szívesen tartózkodott a falai között, utóbbi több oklevelet keltezett innen. Mátyás király is többször megfordult Véglesen. A mohácsi vész idején Mária királyné birtoka volt. A vár többször is gazdát cserélt az 1600-as évek közepéig, amikor az Esterházy család birtokába került. Ők 1870-ben adták el Nemeskéri Kiss Miklósnak, az egykori 1848-as honvédezredesnek, aki felesége hozományából két évtizeden át építtette újjá, s az ország egyik legszebb vadászkastélya lett. Nemeskéri Kiss Miklós fia Habsburg Frigyes főhercegnek adta el a 20. század elején, Ő volt az utolsó magyarországi tulajdonosa, mert Trianon után Csehszlovákiához került. A II. világháborúban kiégett, rommá lett, nemrégiben romjaiból felújítva luxusszállóként üzemel, néhány helyiséget a látogatók is megnézhetnek.Elrettentésül ez a torz pofa néz le a látogatókra:
régi gótikus ablakív
A vár tanácsterme:
A vár lovagterme:
DIVÉNY várához és várkastélyához, idegenvezetőnktől hallott szövevényes, de nagyon érdekes történetébe belegabalyodtam, így segítségül hívom ezt:
http://neograd.eu/diveny/
Még mindig 31 fokos melegben, délután 5 órakor indulás tovább...
ÓGÁCS felé
A 2. világháború alatt kifosztották, a német katonaság egyik parancsnoksága székelt benne. A háborút követően államosították, múzeumot, majd szociális intézetet működtettek benne. Az intézet elköltöztetése után évekig elhagyottan állt.
Érkezésünk előtt néhány héttel adták át a luxusszállót, a hányatott sorsú várkastély végül befektetőre talált, 2010-től uniós támogatással felújították.
Története itt: http://neograd.eu/gacs/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése