2014. nov. 3.

Déli végeken tovább Nándorfehérvár, Zimony, Szendrő , Galambóc...

Al-Dunai végvárainkat látogatjuk, Nándorfehérvár vár, indulunk, jókor reggel, Belgrádon átszáguldva, fel a várba.


Nándorfehérvár, vagy ahogy ma nevezik, a Kalemegdán a Duna és a Száva találkozásánál fekszik, napjainkban Belgrádhoz, Szerbia fővárosához tartozik. Giovanni Tagliacozzo így írt: "Ez a vár végvára az országnak, s mintegy főkapuja a magyar földnek, melyen legkönnyebben juthatni az országba. Két részről óriási folyók: a Duna és a Száva veszik körül. Többször akarták már a törökök ezen várat hatalmukba ejteni, hogy így nyitva legyen előttük az út Magyarországba be és Magyarországból ki."
Nándorfehérvárt a török 1456-ban veszi ostrom alá, amikor a várban alig van kardforgató, képzett harcos, vagyis főúr és nemes. Hunyadi parasztokat trombitált a várba, Kapisztrán tüzelte, lelkesítette őket. Győzelmükkel hosszú időre sikerült a törököket távol tartani.
Lépjünk be, mit láthatunk ma, hát ...
 A várkapun belül rögtön Mestrovics észak felé néző GYŐZELEM c. szobra fogad, óriási talapzaton óriási szobor:
 talapzatán a franciáknak hálát adó felirattal:
Ezen a helyen valamikor török hárem volt...
Egykor Európa legnagyobb erődítménye volt Nándorfehérvár, a sziklákra épült hatalmas bástya és kőfalsorozat, a Duna-völgyi népek legnagyobb, majd legvégső reménye...
Itt ámultunk, néhány kép: 







Ahol egykor a vár épületei álltak, ma a város szabadidőparkja:
 A parkban egyetlen emlékkő, ezen magyar nyelvű szöveg is van:
Törökök emléke: 



Látkép a felső várból
Belgrád jelképe a  GYŐZTES  szobra karddal és sólyommal, Mestrovics alkotása, eredetileg lenn állították fel a városban, de a meztelen férfi szobra  közfelháborodást keltett az öreg hölgyek körében, így itt fenn, háttal láthatjuk.
 Az elsuhanó buszból nem tudtam közelebbről lefényképezni, így szükségmegoldásként a bazárban egy hűtőmágnest vettem, beszkenneltem, hát tessék: 
A vár térképe, mögötte kirakodó vásár, ahol egy hűtőmágnest vettem, hogy közelről is láthassuk Mestrovics alkotását, a GYŐZTES  hatalmas szobrát...
A Szerémséggel szembe állítva, vitriolos nyelvek szerint hátha innen kap gatyát a győztes!
 Irány Zimony!
Zimony valaha önálló város volt, ma Belgrád óvárosa, a Duna jobbpartján. Végre nem esik az eső, felsétálunk kanyargós, szűk, macskaköves utcácskáin a Hunyadi toronyhoz, az egykori millenniumi emlékműhöz, ez mára díszeitől megfosztva kilátótorony. Az egykori Hunyadi vár helyén építették fel, a törökverő Hunyadi János halálának helyén.  A 36 m magas donjon szerű építmény két oldaltornya között kőoroszlánok őrizték Hungária ülőalakos szobrát, a mögötte magasodó főtorony tetején 4,5 m fesztávú kiterjesztett szárnyú bronz turul vigyázta a vidéket. Turul se elöl, se hátul, kerámiaborítás, címer sincs ma  már. A megszálló szerb csapatok minden díszétől megfosztották a tornyot. Napjainkban a  felújítást egy belgrádi filmes végezteti, saját elmondása szerint benne sokféle vér keveredett, magát ő osztrák-magyarként határozza meg. Véleménye szerint ez itt Európa, odaát meg belgrádi pasaság. Átevickélünk a sártengeren, felkapaszkodunk a csigalépcsőn, csodás a kilátás.
Október végén, eső után kihaltak a Duna parti vendéglők.
  Egy régi cégér:  felújított ház faláról néz ránk a mezítlábas halász

 Tereprendezés a Hunyadi torony körül
 A toronyfeljárónál magyarok koszorúja
Szemben a Haris mauzóleum: A dúsgazdag Haris görög kereskedő Zimonyból származott, ide kívánt temetkezni, a maga és családja számára egy nagy, kupolás mauzóleumot építtetett, ez uralta a vidéket. Ezért aztán a millenniumi emlékművet az eredetileg tervezettnél magasabbra építették.
A Hunyadi torony napjainkban kilátó, földszintjén időszaki kiállításoknak ad helyet

  Innen Székelykevére vitt utunk, ebéd, apró ajándékok vásárlásával egybekötve (zakuszka, házi lekvár)
 A magyar nyelv legdélebbi bástyája a  község, 90% magyar lakossal, a mezőgazdaság mellett falusi turizmussal foglalkoznak. 1886-ban telepedtek ide bukovinai székelyek. Kevevárához tartozik, ahol 1944 őszén magyar és német tömegsír, ma befüvesített szeméttelep van...
 Európa egyik legnagyobb vízivára volt a szerb despota Brankovics György építtette Szendrő vára, ide megyünk tovább, útközben záporoznak bonyolult történelmünk adatai. Szendrő vára, ahol egykor Hunyadi János nemcsak tanult, hanem egy ideig Brankovics foglya is volt, szabadulásának ára, hogyLászló fiát el kellett jegyeznie Brankovics unokájával, de a frigy nem jött létre. Itt halt meg Kinizsi Pál, és hömpölyög tovább történelmünk, törökkel, szerbbel.

 Az emléktábla tanúsága szerint a II. világháborúban német lőszerraktár volt a várban 450 vagonnyi, amit egy szerb partizán  felrobbantott, a vár pusztulásán kívül 2500 ember halálát is okozta
 Vizesárokkal védve
 A falra mi is felmásztunk, nem számoltam hány falépcsőn...
 A falon ólombetét csík jelzi, hogy meddig eredeti a fal, felette már rekonstrukció
 Despoták palotájának fala ikerablakaival:
 Dunára néző bástya:

Rómaiak emléke a falban:
Indulunk tovább Galambóc felé, a szendrői vasgyár  kéményei látszanak a távolban, az út mentén a vasgyári munkások barakk lakótelepe. Idegenvezetőnk tudomása szerint egy magyar él Galambócon, tervezi, hogy egyszer felkeresi. Érdekes beszélgetés lehetne kettejük között...


Még sötétedés előtt meglátjuk a tengernek tűnő Dunát, Galambócnál 3 km széles. 
Galambóccal szemben egy romos őrtorony magasodik, Szent László várának romja, hajdani harcok emlékét őrzi, szerbek, törökök, magyarok váltakozó sikerrel vívott csatáit.  A galambóci várba befészkelődött törököt Zsigmond lovasainak, hajóhadának nem sikerült kiűznie, a túlerővel szemben tehetetlen király is visszavonulni kényszerült. A török szabad elvonulást ígérő szavát megszegve megtámadta a visszavonuló csapatokat, a király csak úgy menekült meg, hogy Rozgonyi István temesi főispán csónakon átvitte a Dunán. Arany János balladában örökítette meg a csatában hős asszonynak, Rozgonyi feleségének emléket állítva. https://www.youtube.com/watch?v=6_coJqzQ-jU
A  galambóci vár drámai hatású látvány!






Galambóc vára után már sötétben kanyargunk a hegyi utakon szállásunk Majdanpek felé. Ez a város a réz- és aranybánya városa, látjuk a feliratot :ARANYBÁNYA IGAZGATÓSÁG, a szürke, emeletes épületen.  No, majd holnap szétnézünk MAJDANPEK HOTEL INN környékén.
Egész nap szép idő volt!
Másnap hajnalban arra ébredek, hogy kopog az eső ablakpárkányunkon.
Hamarosan jön a beszámoló utunk harmadik napjáról

Nincsenek megjegyzések: