Végre! Déli végeken...

Harmadik kísérletre jött össze az út, először betelt a létszám, másodszor kevés volt a jelentkező, míg végre  sikerrel jártunk, elindulhattunk. Október 23-án, az eső majdnem végig kísért bennünket. A röszkei határátlépés után idegenvezetőnk egy-egy pohárka konyakkal köszöntötte az utasokat: Isten hozott mindenkit!
Palicsi villa:

 Buszból a palicsi víztorony, csak a képen ferde, ahogy az elsuhanó buszból épp el tudtam kapni...

Palicsnál már esett, ki sem szálltunk a buszból, hallgattuk, hogy Sándor mit mesél:
 Palics a monarchia idején kedvelt fürdőváros volt, svájci stílusú és szecessziós nyaralókkal, mára elvesztette vonzerejét, a színházból bordélyház, a könyvtárból kocsma lett. Palics szülötte Vermes Lajos, aki birtokán atlétikai pályát épített, többszáz versenyzővel Európa szinte minden országából ő szervezte meg Palicson 1880-ban az első modernkori olimpiát, Cuberten bárót megelőzve.
Az egykor híres palicsi gyógyiszap ma már csak emlék, az 1960-as években a palicsi tóba vezették a város szennyvizét, később ugyan kikotorták a medret, ám a szennyel együtt a gyógyiszapot is...A tó haldoklik.
Két hatalmas kék Zsolnay váza a tóparton, sorsuk is különös, az egyik ragasztva, mert egykor orosz katona rálőtt.
Még helyi újságot veszünk, hogy tudjuk: mi újság?
Szabadkára már esőben értünk, a Városháza, rövid belvárosi séta, aztán az autóbuszból egy-két kattintás. Vigasz volt, hogy  idegenvezetőnk nagyon lelkes és felkészült. Megtudtuk, hogy Szabadka a 20-as években Magyarország 3. legnagyobb városa volt, 75 % magyar, 5% szerb, a többi bunyevác, horvát. A 90-es évekig 70%, ma 40% magyar, r.kat. püspöki székhely.
Városházi részletek:

Turulmadár és a Hunyadiak hollója, szájában a gyűrűvel:

Megörökítve az építők :

A Díszterem üvegablakainak sorsa:
1920-1941 pincében,
1945-ben összetörték,
 az 1960-as években összeragasztották a képeket, de a pincében tárolták,
majd a Díszterembe visszahozva felirataik nélkül 1970-ig függönnyel takarták,
míg 1971-ben a szlovén elnök: "Jaj annak a pártnak, amelyik fél a magyar üveg királyoktól!"  - a függönyöket levették,
a rendszerváltáskor visszakerültek Róth Miksa üvegablakainak feliratai is.
Előttük a szerb, uniós, vajdasági, szabadkai, magyar, horvát, bunyevác zászló

Kosztolányit eltanácsolták a szabadkai gimnáziumból, mert irodalomtörténet tanárával összekülönbözött, gúnyos rímes megjegyzését sem tűrték (Kossuth Lajos élete monoton, született Monokon). A gimnázium már buszból, esőben:

 A szabadkai magyar színjátszás épülete felújítás helyett lebontva, az abbamaradt építkezés új színház ígérete...

 A híres Raichle palota az udvar felől:

Zuhogó esőben indulunk Újvidék felé, közben jegyzetelgetek:
Csantavér monumentális katolikus temploma már messziről látszik, a település első említése Mátyás király nevéhez fűződik, ő 1462-ben édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta. A török hódoltság alatt a falu elnéptelenedett, majd lassan újraéledt, ma ismét hullámvölgyben van, bár kiváló, 50 aranykoronás a földje, ám a jobb élet reményében elvándoroltak a fiatalok, nincs ki művelje. A földek szélében táblák hirdetik, három nyelven, szerbül, angolul, héberül, hogy eladó... 
Topolya betyárok völgye, itt ásták el a koronázási ékszereket először Kossuthék, avarkori temetők feltárása, parasztolimpia, Cirkalom táncegyüttes kategória nyertese az idei Röpülj Páva vetélkedőnek, - záporoznak az információk... Megyünk tovább, Kishegyes a Bács-ér völgyében, neves szülötteit hallgatjuk Rúzsa Magdi, Lajkó Félix: https://www.youtube.com/watch?v=VAeYt-swWG0
Aztán már a Ferenc csatornánál járunk, a Bácskát szeli ketté. Elképedünk, hogy földünk búzakészletének 25%-a itt terem, Trianon után francia búzaként került piacra, hatalmas piac, francia érdekeltség...
Bezdánnál épült a Türr István tervezte automata zsilip, az 1970-es évek óta műemlék. Mint annyi mást is, máshol is, a motort a múzeumból ellopták! Itt már csak szórványban élnek magyarok, 1944-45-ben "eltűntek", rengeteg tömegsír keletkezett.

Halljuk, hogy Újvidéknek érdekes városrésze Sangháj,  nem néztük meg, napjainkban cigánytelep. Milosevics kínaiakat akart betelepíteni, de a háború miatt ők nem mertek idetelepülni. Helyettük benépesítették a cigányok.
A városon sajnos csak átszáguldottunk a Duna jobbpartján magasodó péterváradi erődhöz, vigasztalanul esett az eső...

Pétervárad vár, hát átmegyünk az újvidéki hídon, kiszállunk a buszból, kinyitjuk az esernyőket, felkaptatunk a várba. Kacskaringós, két-háromszáz éves házak, zegzugos utcák, de szépek lehetnének, ha telne felújításra! Most szomorú, elhanyagolt. Pétervárad alapítója Petur bán, közli idegenvezetőnk, és már szól is a Bánk bánból Petur bordala. A vár nagysága, épületeinek száma lenyűgöző!

   

 A németek visszavonulásukkor felrobbantották a hidat, a vízből kiálló pillérek a II. világháború mementói

A péterváradi óratorony arról nevezetes, hogy nagymutatója mutatja az órákat, a kicsi a perceket. Az ok, hogy a Dunán itt elhaladó hajósok  könnyen le tudják olvasni, hány óra van.

Mi is leolvastuk, és sietve indultunk tovább Karlócára, mert már sötétedett.  

Karlócán már vártak minket, a templom kivilágítva, az esőtől csúszós lépcsőkön megcsúsztam, elestem, ketten támogattak fel, kis horzsolásokkal megúsztam. Bele sem merek gondolni, hogy egy esetleges lábtörés a következő napok sok szép élményétől fosztott volna meg...
Ám megúsztam.
A Karlóca fölé magasodó domb tetején a Béke Királynője templom, melyet a  békekötés helyszínére építettek:

A karlócai békekötés korabeli németalföldi mester metszetein, másolat a templomban:

A karlócai templom emlékkönyvében több oldalt töltenek meg a török látogatók bejegyzései:

Az alábbi olyan fontos és érdekes is, hogy idemásolom:

Karlócai béke, 1699

Szerző: Tóth István György

"1699. január 26-án feszült csend honolt a Duna partján, az elpusztított arlóca falu romjai mellett épült sátorvárosban. A középen álló hatalmas fabarakk körül német katonák és török janicsárok, kukták és futárok tolongtak, keleti és nyugati öltözékben pompázó férfiak és szolgáik várták, hogy végre bekövetkezzen az egész magyar honban várva várt esemény, és aláírják a másfél évtizede zajló felszabadító háborút lezáró békeszerződést. 150 év után, végre, ütött a törökök órája!

A küldöttségek már reggel bevonultak: a császári követség 200 vértes lovas kíséretében, valóságos hintósorral érkezett az aláírásra, s pompában nem maradt el mögöttük a török és a lengyel delegáció sem. A már elkészített okmányokat ismét pontról pontra egybevetették, és megállapították, hogy a török, illetve latin nyelven készített változatok megfelelnek egymásnak. Az oszmán küldöttség vezetője azonban még várta azt az időpontot, amikor a csillagok állása a törökök hite szerint a legalkalmasabb egy ilyen fontos lépésre. A küldöttek az asztalnál ültek és feszülten figyelték a mutatókat. Amikor háromnegyed tizenkettőt ütött az óra, a törökök is elérkezettnek látták az időt: megköttetett a karlócai béke, amely véget vetett Magyarország másfél évszázados török megszállásának.

A szerződés aláírása után kitárták a tanácskozás színhelyéül szolgáló faház négy égtáj felé néző ablakait és ajtajait, hogy a szél a világ minden része felé hírét vigye az egyezségnek. A két közeli végvár, a török Belgrád és a császári kézen lévő Pétervárad díszlövésekkel tudatta a közelben táborozó csapatokkal, hogy elérkezett a békesség ideje."

A karlóciai béketárgyalások. Ismeretlen németalföldi mester metszete, 1699.

Beesteledett, fáradtan, éhesen érkeztünk szállásunkra, az eddig sosem hallott Ruma, már a középkorban  Árpatarló néven ismert település, itt szállunk meg egy éjszakára a négycsillagos Sport szállóban, mielőtt tovább indulnánk. Ez váratlan kellemes meglepetés, hisz eredetileg egy háromcsillagos szállóról volt szó, csak ott nem tudtak 47 vendéget fogadni. Sebaj!
Folytatása hamarosan.