Itthon vagyunk...

150 éve, hogy elhangzott a parlamentben: Nem engedünk a 48-ból!

Kell-e nekünk új alkotmány?
Nemrégiben egy szép tavaszi délelőtt sétáltunk a Margit szigeten, megálltunk Madách Imre megcsonkított szobra előtt.
Letört kezét pótolták ugyan, de a jobb kezében tartott tollat már nem.
Minek? Úgysem tud írni...



A halálra ítélt Rákóczy Jánost, Kossuth titkárát, jó barátját, Csesztvén bújtatta a szabadságharc bukása után, emiatt 1851-ben Madách Imrét letartóztatták, vasra verve Pozsonyba szállították, ahol a Vizikaszárnya börtönében raboskodott négy hónapig, majd átszállították Pestre, ahol 1853. május 7-ig.
A börtönben megírta Az ember tragédiája első változatát.

A tragédia írása idején még érvényben volt az ún. Olmützi alkotmány, melyet 1849. március 4-én a vesztes kápolnai csata után adott ki Ferenc József.
Ez az ún. oktrojált (kényszerített) alkotmány megszüntette az ország függetlenségét és beolvasztotta Magyarországot a Habsburg egységállamba.
1859-ben azonban Solferinonál az osztrákok vereséget szenvedtek az egyesült francia-olasz seregektől. (Mellesleg ez a csata indította el az olasz egységesülés folyamatát).
Ferenc József a magyar felkeléstől félve 1860. október 20-án kiadta az ún. „októberi diplomát”, ez olyan alkotmánytervezet volt, amely Magyarországnak csak látszatfüggetlenséget adott volna. Ennek elfogadására 1861-ben összehívták az országgyűlést.
Ez azonban egységesen visszautasította Ferenc József alkotmánytervezetét.
A képviselők egyhangúan az 1848-as álláspontra helyezkedtek:
„Nem engedünk a 48-ból!”
Annak ellenére, hogy a képviselők egységesen elutasították az októberi diplomát, az országgyűlés két pártra szakadt.
A Deák (Felirati) Párt, a szokásos „alázatos feliratban” akarta az uralkodó tudomására hozni az elutasítást, a Határozati Párt, melynek vezetője Teleki László volt, nem volt hajlandó a szabadságharcot vérbefojtó, a főtiszteket Aradon halálba küldő Ferenc Józseffel levelezni. Határozatban akarták kifejezni az elutasítást.
A két párt közti lényegi különbség az volt, hogy a Deák Párt a 48-as törvényeket maximumnak tekintette, míg a Határozati Párt minimumnak, vagyis az ország teljes függetlensége mellett tört lándzsát.
Madách szenvedélyes beszédet mondott a HATÁROZATI PÁRT mellett, amely röpiratban is megjelent.
A nemzet jövője miatt érzett rendkívül feszült légkörben a szavazás előtti éjszakán Teleki László öngyilkos lett.
Az országgyűlést végül feloszlatták, hiába volt alkotmányozási kényszer. Maradt az OLMÜTZI ALKOTMÁNY.

Néhány példa arra, hogy az alkotmány évszázadokra meghatározta Magyarország sorsát (bár ezeket a sorsdöntő törvényeket akkor még nem nevezték alkotmánynak):
1.) Szent István két törvénykönyve (egyik a magántulajdonról, másik az egyház szervezetről) lerakta a magyar keresztény állam alapjait.
2.) 1222-ben az Aranybulla rögzítette a kis- és középnemesség jogát és biztosította vezető szerepüket, önkormányzatukat a vármegyékben. A vármegyei önkormányzat pedig egészen a XX. századig védelmezője volt a központi, később a Habsburg hatalommal szemben a nemzeti függetlenségnek.
3.) 1514-ben a Dózsa-féle parasztháború után olyan törvényeket hoztak, amelyek a jobbágyokat örökös jobbágyságba taszították, 300 évre visszavetve Magyarországot a nyugat-európai fejlődéstől. Ezeket a törvényeket foglalta rendszerbe Werbőczi István a Tripartitumban.
4.) 1687-ben a török kiűzése után az országgyűlés lemond a szabad királyválasztás jogáról, biztosítva ezzel a Habsburgok uralmát egészen 1918-ig.
5.) Az 1848. áprilisi törvények elindították a modern Magyarország megszületését.
6.) Az 1949-es Rákosi féle alkotmány törvényerőre kívánta emelni a kommunista diktatúrát és a szovjet megszállást, aztán ezt toldozgatta-kozmetikázta Kádár
7.) Az 1989-es ideiglenes alkotmány...

És két évtized múltán: "mi van ma, mi van ma..." Hát nem piros pünkösd napja!
Hanem fékevesztett nemzetközi támadás újra hazánk, új alaptörvényünk ellen, itthonról indítva.



"Hányszor támadt tenfiad szép hazám kebledre..."
Miért fáj sokaknak, hogy így kezdődik a mi alkotmányunk: ISTEN ÁLDD MEG A MAGYART -

Miért nem sérti Európa kényes ízlését több más európai ország alkotmánya: Görögország, Írország, Norvégia, Dánia, Málta, Svédország, Németország, Kanada, Olaszország, Portugália, Litvánia, Észtország, Horvátország, Szlovákia, Románia no és Svájc? Nekik szabad, ők nem verik ki a biztosítékot?
Az 1999. április 18-án elfogadott svájci alkotmány első sora:
"A Mindenható Isten nevében!"

Európai áttekintést kaphatunk:
Lovas István: Alkotmányos pokoljárás Európában c. írásából (megjelent a Magyar Nemzet 2011. április 27-i számában)
valamint
Löffler Tibor: "A mindenható Isten nevében"
Európa alkotmányai nem azt bizonyítják, hogy a magyar alaptörvény ne állna helyt önmagáért (megjelent a Magyar Nemzet 2011. április 29-i számában)

Ha fiatal lennék, most azt üzenném a minket új alkotmányunk miatt kint is bent is támadóknak a mai fiatalok szóhasználatával: Na, erre varrjatok gombot!