2010. szept. 6.

Zoborvidéken járva

Amikor ezt pötyögöm, hallom a rádióban, hogy már tízmillió alá csökkent Magyarország lakossága.
"Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc. yſa pur eſ chomuv uogmuc" - hát felkerekedtünk múltunk nyomát keresni az egykori Magyarországon ...
Felsőszemeréd a Selmec patak völgyében fekszik az Ipolyság-Zólyom út mentén. Első írásos említése IV. Béla idejéből származik gótikus templomának kapuzatán az 1482-es évszám olvasható, a mellette levő egykorú magyar rovásírásos emlék pedig Püspöki Nagy Péter olvasatában „Kűrakó János mester”. Ez a magyar rovásírás máig ismert legrégibb, eredeti helyén sértetlen állapotú emléke:

1987-ben a tetőszerkezet javítása közben akadtak rá a szentély feletti fémkereszten egy rejtélyes jelekből álló feliratra. Tipary László író-történész fejtette meg jelentését mely így hangzik: „Szentséges hely, Szerény, dicsér-e felírás. 1485. június 3-án.”
Egeg község, ahol véget ér a magyar mise, utána már szlovák, meséli idegenvezetőnk.
Korpona patak mentén haladunk tovább, selmeci hegyek közt.
Szentantal falu kivédte a török támadást, határvidék volt, az Ipolytól lejjebb már török hódoltság. A Koháryak híres törökverők voltak, a török veszély után a vár alapjára barokk kastélyt emeltek, érdekessége a naptárszimbólum: 365 ablak, 52 terem, 12 kémény, 7 árkád, 4 bejárat, a kastély gyönyörű termeit bejárjuk, kár, hogy fényképezni nem szabad.
Selmecbánya az egykor híres gazdag szabad királyi bányaváros és műszaki felsőoktatásunk bölcsője ma a világörökség része. Az Öregvár bejárata
Hegyek közti katlanban más-más szinten kanyargó utcáit járva a ma már nem működő nagyhírű líceum falán Petőfi emléktábláját, a török ellen erőddé alakított templomot fényképezzük. 1849 januárjában Bem és Guyon csapatai itt törtek át a közeli hágókon a Tiszához, a város lakossága a forradalom mellé áll, ruhával, felszereléssel támogatva a téli hadjáratot, halljuk idegenvezetőnktől a várudvar előtt elvágtatva. Utólag tudjuk meg, hogy szemfülesebb utitársaink a Trianon után a várudvar egyik sarkába száműzött bronz 1848-as honvédszobrot is felfedezik. Itthon képet keresek róla:
Régi képeslapon a szobor még áll...
Szentháromság-szobor: Az 1710. évi pestis járvány megszűnésének emlékére állították.
Városháza:

A korábban egyemeletes épület mai alakját 1787-88-ban nyerte, és tornyát is ekkor építették. A torony nevezetessége az óra, melynek mutatói fordítva jelzik az idő múlását: a kismutató jelzi a perceket, a nagy pedig az órákat. Ennek oka a monda szerint az, hogy a városon rendszeresen átutazó kereskedők nem voltak hajlandóak hozzájárulni az óratorony építési költségeihez, így a selmeciek úgy döntöttek, hogy akkor ne is tudják leolvasni a pontos időt az óráról…
Felsorolhatatlan látnivalóinak gazdagsága, mi csak rövid ízelítőt kapunk ezekből. Sikerül megnéznünk a Szent Katalin templomot,a Leányvárba kaptatunk fel, a szép legendával ellentétben a török elleni védelmül szolgált, 24 olasz ágyújával védte a várost. Tornyából ma is óránként felhangzik a régi trombitaszó, a környékbeli lakók bosszúságára, pihenésüket zavarja. Lefelé jövet gyászmenettel találkozunk, az idős bányászok aranygombos fekete egyenruhában vélhetően régi bányásztársukat búcsúztatják.
A Klopacska (kopogó, lármafa, die Klopf): Az 1681-ben, reneszánsz és barokk stílusban készült épületből évszázadokon át hívták a bányászokat munkába, és a Klopacska hangja kísérte őket utolsó útjukra is.
A „bakter” a torony első emeletén lakott, ahonnan éjjel két órakor !!! ment fel a jávordeszkából készített kopogtatót megszólaltatni. Negyedóra hosszat, két hangon, előbb lassan, majd gyorsabb ütemben – kétszer egyperces szünettel – kopogott. Ez az ébresztő kopogás a város minden részébe elhallatszott. A Klopacska hangjára kigyúltak a hegyoldalakon az apró bányászházacskák ablakai, majd elindult a völgy irányába a sok száz, pislogó bányamécs – kezdődött a munka.
Temetéskor a harangzúgás után lassú, gyászütemben szólaltatták meg. Fájdalmas kopogása kísérte az elhunytakat is utolsó útjukra. Jelenleg teaház van az épületben.
Egy felhagyott bányajáratot is meglátogatunk, érdekes, hogy a bányatulajdonos háza földszintjén italmérés volt a bányászoknak és iroda, az emeleten a lakás, az udvarban pedig a bányabejárat.
A Szent Katalin templom egyik üvegablaka:

Garamszentbenedek, a bencések legendás hírű vártemploma és kolostora, ma néhány lengyel szerzetes őrzi és gondozza, ahogy tudja. Sajnos, a templomot zárva találjuk.

A garamszentbenedeki kolostor falán az emléktábla szövege: E helyről amely I. Gecse király kegyeletes emlékét őrzi vetetett föld IV. Károlynak 1916 dec. 30 án magyar apostoli királlyá történt koronázásához

Mohi ködlik fel, az atomerőmű pipáló tornyai. A falu ma már csak a népdalban él, lakosságának nagy részét az évtizedek során ki-, majd áttelepítették, végül a falut teljesen kiürítették, a nyolcvanas években atomerőművet építettek helyére, ami az ország villamosenergiájának 55%-át termeli. Hajdani lakossága a meghagyott templomot és temetőt időnként engedéllyel látogathatja.
"Hej, a mohi hegy borának húsz forint az ára,
Ha a magyar bankó folyna, annyit adnék rája.
Ha én megválthatnám a Kossuth bankóját,
Mindjárt megölelném galambom derekát.
Hej, eladtam magyar pénzen virágszarvú ökröm,
Szántani kellene, nincs min, szép telkem, örököm.
Sem ökör, sem bankó, hallod-é te Jankó,
Igen sok pénz nem jó, pallag a rozstalló." - szól a népdal, nyilvánvalóan közvetlenül az 1848-as szabadságharc utáni időt idézi, amikor a bécsi kormány érvénytelenítette a Kossuth bankót, így aki "magyar pénzért" eladta ökreit, elszegényedett.
Ízelítő az itteni gyűjtésből: Kicsi a hordócska, A jó lovas katonának, Gerencséri utca és nekem a legkedvesebb A csitári hegyek alatt (amikor kicsi gyermek korában esténként énekeltem elsőszülött kislányomnak, mindig azt kérte:"édesanya, azt énekeld, hogy kitörted a kezedet, mert az olyan szép!)
Zsére girbe-gurba zoboraljai falu, utcanevek nincsenek, csak házszámok, itt szállunk meg az elkövetkező napokban.
A sok élménytől elfáradva, kiváncsian érünk Zsérére, ahol már az utcán várnak vendéglátóink.


Pedig Morzsa nem rossz, játékos, kedves!
A mi házigazdáink Zsérén Bencz Ilona és férje Bálint. Éppen Ilona-napi köszöntések közepette érkezünk, a háziasszony mobilja egyre csörög, hol magyarul, hol szlovákul fogadja a köszöntéseket. Ilona a neves Zsibrice hagyományőrző csoport vezetője, de nem csak ő, hanem férje, két fia, menye, unokái is rendszeresen fellépnek lakodalmas műsorukkal határon kívül is. Bár harmincfős csoportunk több családnál kap szállást Zsérén, a vacsora egységes, mindenütt ugyanazt kell főznie a háziasszonynak, így az első vacsora székelykáposzta knédlivel. Ilona kiválóan főz, jóízűen fogyasztottuk. A névnapi süteményből is kaptunk, borral köszöntöttük a háziasszonyt.
Bartók és Kodály itt a Zoboralján 1904-14 közötti népdalgyűjtő útjain több mint száz népdalt gyűjtött!
Másnap a kiadós reggeli után Nyitra, a Felvidék kapuja felé utazunk, miután a busz összegyűjtötte a hosszan elnyúló falu legtávolabbi házából is utitársainkat.
Felködlik a TV torony a nyitrai Zoborhegyen, az 1921-ben felrobbantott millenniumi emlékmű helyén.

és az emlékműről a világhálón talált kép:

A nyitrai várban a Vazul tornyot látjuk, itt vakították meg Vazult. A Nyitra folyó mentén tovább, útközben Nyitradarázs Árpád kori templom, a honfoglalás korában már lakott terület, nemesi adományos falu, kastéllyal a XIX. sz. végéig, lakói Hegymegiek, Vízmegiek (micsoda kifejező családnevek), Trianon előtt színtiszta magyar lakosság, ma már csak a 70-80 évesek őrzik magyarságukat, a 30 évnél fiatalabbak már nem...
Felső-Elefánt, hajdan pálos kolostor, itt élt a kolostorban egy ideig Ányos Pál.
Nagyapony romkastélya és számtalan elhagyott romos kastélyépület...Szlovák történész kutatja az Apponyi család történetét, az egyik kastélyépület ma múzeum. Trianonig szimbiózisban éltek itt az emberek, a kocsmát zsidók, az üzemeket németek vezették, a közigazgatásban magyar nemesek, a termelők szlovákok voltak. Trianon után teljesen elveszti lába alól a talajt a vidék.
Nyitraszerdahelyi kastély reneszánsz, gótikus freskókkal. Bossányiak sokasodtak, elszegényedtek, keveredtek a néppel, elszlovákosodtak, ma már hallani sem akarnak róla, hogy magyarok voltak...
A Nyitra folyó mentén járunk, amikor idegenvezetőnk egyszercsak megemlíti, hogy itt van Brogyán falu, 1271-től 700 éven át családja tulajdona volt a török elleni védelmül 4 saroktornyos kastély. A faluban volt birtokos a család, 150 évig tartó birtokper során a perköltség nagyobb, mint a birtok értéke, papi, katonai, jogi pálya nyílik meg az elszegényedett nemesek előtt, orvosnak csak zsidó vagy paraszt tanul. Brogyáni Gyula a Magyar Párt vezetője volt 70 éve. A XIX. sz. második felében a kastélyt eladták, osztrákok veszik meg. Puskin özvegye itt élt a kastélyban, hagyatéka, levelezése Puskinnal ma múzeumi anyag, sajnos a ma szlovák-orosz irodalmi múzeum ottjártunkkor zárva volt. Megtudtuk még, hogy az Oldenburg családé is volt a kastély, itt született Habsburg György felesége is - záporoznak az adatok. Többen kérjük, álljunk meg itt fényképezni.

Nem horgásztunk a kastély parkjában:

És tovább, Gímes vára felé, útközben a hegyormokon romvárakat látunk, megtudjuk, hogy csak romos vár 200 van a Felvidéken! "Vár állott, most kőhalom..."
A felvidéki magyarság szimbóluma Esterházy János, aki egyedüli képviselőként áll ki a szlovák parlamentben a zsidók védelmére, amikor 500 márkát ajánlanak a németeknek, hogy vigyék el a zsidókat. A kiváló, a magyarság mártírjává váló politikust máig nem rehabilitálták...
Nemeskosztolánynak 4 kastélya, innen származik Kosztolányi Dezső családja.
Bajmóc vára felé látjuk a Nyitra folyó nagy áradása után Privigyén áthaladva az elsodort hidat, takarítják a szennyes hordalékot, fényképezőgéppel járják a folyópartot a felmérők.
Privigye ma a legszlovákabb város.
Tényleg csodaszép Bajmóc vára, ahogy feltűnik előttünk.

"Kedvenc bajmóci hársfám alatt"- így írta alá Mátyás király bajmóci rendeleteit, leveleit. A ma védett híres hársfa egykor 12 m átmérőjű volt. A várudvarról több, mint száz lépcsőn kaptattunk fel. Pálffy János francia lánynak építtette át a várat, de a lány nem tudott húsz évet várni, mire elkészült már máshoz ment feleségül. Pálffy János fájdalmát az egyik tornyon töviskoszorú jelzi...
Az aranyterem mennyezetén 183 angyal, mind más-más arc.


A lovagterem után a gyilokjáróról csodáljuk a kilátást.
A vár alatti parkban fakadó meleg gyógyvizes barlang, mely már az ősember lakhelye is volt.
A népesedéssel ezt is elveszítettük.
Nagy előnye a csoportos utazásnak, állapítom meg most, amikor beszámolok egy telefonon érdeklődő barátunknak, aki fájlalja, hogy évtizedekkel ezelőtt, amikor feleségével kettesben jártak ezen a vidéken, egy októberi délután 2 órakor értek Bajmóc várához, rajtuk kívül nem volt látogató, a pénztárban közölték, hogy tizenöt embernek kell összegyűlni ahhoz, hogy a várba beléphessenek. Vártak egy félórát, nem jött senki, mire felajánlották, hogy megveszik a tizenöt jegyet, hadd nézhessék meg a várat belűlről. Azt nem lehet, jött a dörgedelmes válasz, és mostmár olyan gyanúsak lettek, hogy a parkból is kitessékelték őket.
fontos honvédelmi vonal volt. Végig várak, Pozsonyból 30 várat igazgattak. Trencsén határvédelme fontos volt, már Árpád korában a várhegyen bástyát emeltek, a vár ellenállt a tatárok támadásának IV. Béla idejében. Az Árpád-ház kihalása után Csák Máté földje lett a vidék. Záporoznak az adatok, alig tudjuk egy részét is megjegyezni!


Trencséni egykori piarista templom:

A Várostorony, mely egyúttal városkapu volt, a török támadások ellen építették 1543-ban:


Trencsén főterén a pestisoszlopot Illésházy Miklós emeltette. A városnak Trianon előtt 30%-a, ma alig 0,5 %-a magyar.
Római kőtábla 179-es, Luxemburgi Zsigmond második feleségének, Cillei Borbálának építteti a Borbála palotát 1430, ma néprajzi gyűjtemény.
Irány Beckó vára a Vág folyó mellett, a vár neve sokáig Bolondóc néven volt ismeretes. Legendáját hallgattuk, az okos bolond Beckó történetét, akinek kívánságára Stibor vajda felépíttette a legmagasabb szirtre a várat. Csák Máté után a XV. sz-ban Stibor vajda hatalmas úr volt, áthatolhatatlan erdőségeiben vadászott, udvari bolondját Beckót kérdezte: "mit csinál most a király?" (Zsigmond) - hetek óta nem tudtak róla, Beckó megfelelt: "adósságot" . A történet szép folytatása a világhálón elérhető.

Beckóban született Mednyánszky László honvédőrnagy, az 1848/49-es szabadságharc vértanúja, Haynau 1849. június 5-én Pozsonyban felakasztatta, ő volt Mednyánszky László festőművész nagybátyja.
És utazunk tovább, hallgatjuk a legendákat, régi híres magyarok történeteit, Bosnyák Zsófia sorsát, aki 20 éves korában lett Wesselényi Ferenc későbbi nádor felesége, 35 évesen halt meg 1644-ben. A környékbeliek jótéteményei miatt szentként tisztelték.
Születése 400. évfordulóját készültek ünnepelni 2009-ben Vágsellyén, amikor a múmiáját tartalmazó koporsót a kápolnából egy férfi kivonszolta a templom elé és felgyújtotta.
Zsérei szállásunk felé a Vág völgyében, útbaesik Temetvény, itt született Bercsényi Miklós kuruc főgenerális, Rákóczi társa a rodostói számüzetésben is. Útközben a Kiskárpátok vidékén Brunóc vára, Csejte vára. Pöstyénről halljuk, hogy az Erdődy grófok építik ki, itt hajdan kuruc, labanc együtt dagonyázik a gyógyiszapban, együtt gyógyul, majd újra háborúzik egymással. Lipótvári csillagbörtön hatszögletű reneszánsz erődítmény, ma börtön, szemben a galgóci Erdődy kastély.
Nyitra völgye, a nyitrai vár a törökdúlás után elnéptelenedve, a hegyekből szlovákok jönnek, letelepülnek.
Még Gerencsért, Csitárt említi idegenvezetőnk, ezekről a falvakról a Kodály gyűjtötte népdalok jutnak eszünkbe.
A sok élménytől jól kifáradva érkezünk a szállásra, ahol tökleves (mint a mi főzelékünk, csak hígabb, finom), rántott sertés és csirke, uborkasaláta, majd vacsora után indulás a faluba néprajzi bemutatóra, bor, pogácsa, énekszó. Késő este teljes sötétségben végig a falun, kutyaugatástól kisérve.
Harmadik napon, augusztus 20-án utunk Nagyszombat felé visz, Nyitraújlak mellett, itt született Esterházy János. Majd a Vág folyó mellett Vága, közben megtudjuk, hogy a Kiskárpátok túloldalán, a gyepükön székelyek éltek.
Nagyszombat (szombati vásárnap) a középkori legfontosabb kereskedelmi útvonalon épült ki, az ország első kereskedővárosai között számontartva, tégla városfallal, 30 őrtoronnyal.
Egyedülálló a Városház címere Krisztusfejjel.
Éppen a 9 órai harangszóra érkezünk a Szent Ilona templomhoz. Az iskola homlokzatán Szent István és Szűz Mária freskó. A török elől az Alföldről ide menekült hajdan a lakosság. A nagyszombati gimnázium diákja volt Kodály Zoltán. A Szent Miklós templom az egyetemi főtemplom, ma Szlovákia főtemploma. Napjainkban 0,1 % magyar él a ma százezres lakosú városban, melynek híres egyetemét 1635-ben alapította Pázmány Péter.


Tűzvész, kolerajárvány után lakosságcsere, a XVIII. századra a magyarság felmorzsolódik.
Pozsony ott fekszik, ahol a Kárpátokat áttöri a Duna, egykor kelták, germánok, rómaiak laktak itt.
907. július 4. a honfoglalást lezáró pozsonyi csatában sorsdöntő győzelmet arat a magyar sereg a túlerőben támadó németek serege felett. Egyetemét 1467-ben Mátyás király alapította, 1526 után az ország fővárosa lett.

A Mihály-kapu boltíve alatt áthaladva a régi országház elé érünk. Ebben az épületben és a fellegvárban tartották 1848-ig az országgyűléseket.


Az első pozsonyi országgyűlést 1402-ben Zsigmond király tartotta a pozsonyi várban. Huszonhét évvel később,1429-ben Zsigmond, akit közben német-római császárrá választottak, Pozsonyba hívta össze a birodalmi országgyűlést. Így Pozsony nemcsak Magyarország, de a német-római császárság egyik központja lett. A mohácsi vész után, de még abban az évben itt ülésezett az országgyűlés. Az 1535. évi országgyűlés kimondta, hogy ezentúl a magyar kormány székhelye, az ország fővárosa Pozsony legyen, és valóban, már a XVI. században is 43 országgyűlést tartottak a fellegvárban.
Az egykori prímási palota, ahol Haynau a magyar főtisztek halálos ítéletét aláírta a szabadságharc leverése után:

1849 óta van a magyar Szent Korona másolata a Szent Mártonról elnevezett gótikus székesegyház tornyán, most restaurálás miatt levéve, nem láthattuk. Koronázó templom,12 magyar királyt koronáztak meg benne a magyar Szent Koronával 1563–1830 között. Tetején három mázsa súlyú, egy méter magas aranyozott királyi korona csillog, annak emlékére, hogy 1563-1830 között itt koronázták a magyar királyokat, királynékat. nevüket a szentély bal oldalán márványtábla őrzi.

Pázmány Péter síremléke a székesegyházban:

Lemegyünk a kriptába is, igen érdekes a látvány, a német sírkövek olvashatóak, rendben vannak, a magyarok össze-vissza félretéve, felirataik olvashatatlanná téve. Nincs kedvünk lefényképezni, aztán félreeső helyen ezt is látjuk:

Ma már magyar nyelvű mise egyedül a ferencesek templomában van.
A színház előtt egykor Petőfi Sándor szobra állt, ma Ganmédészt ábrázoló kút van a helyén.
A pozsonyi színház megnyitó ünnepségén Jókai mondta az ünnepi beszédet, Erkel Bánk Bán c. operáját a szerző vezényelte.
Ma a város lakosságának 4%-a magyar...
Pozsony főtere, jobb oldalt a székesegyház tornya:

Károlyfalu már a kőkorszakban lakott terület volt, ma Pozsonyhoz tartozó település.

Dévényi vár a Duna és a Morva összefolyásánál.

Itt húzódott hajdan a Római Birodalom védelmi vonala, a Limes is. A vár és a helység neve is a római kori Dowina elnevezésből ered.
A honfoglalás után a Duna és Morva egybefolyásánál a nyolcvan méter magas sziklán őrködő impozáns vár ezer éven át Magyarország nyugati kapuja volt.

"Verecke híres útján jöttem én,
Fülembe még ősmagyar dal rivall,
Szabad-e Dévénynél betörnöm
Új időknek új dalaival?" Ady

A hagyomány szerint innen nézett Árpád vezér nyugatra, miután 907-ben Pozsonynál a magyarok megsemmisítő vereséget mértek a bajorokra. Később fontos királyi határőrerőd, majd egymást követően a Garay, Szentgyörgyi, Bazini, Báthory, Palocsay, Keglevics és Pálffy családok birtoka. Többször élt át ostromot: 1271-ben II. Przemysl Ottokár, 1616-ban a fellázadt jobbágyok, 1620-ban Bethlen Gábor hajdúi, 1621-ben Buoquoi császári tábornok hódítja meg ostrommal. 1683-ban a Bécs ellen vonuló török hiába ostromolja, ám 1809-ben Napóleon katonái felrobbantják, és ezzel hadászati jelentőségét elveszti.
1896-ban a felsővár elpusztított tornyának helyén állították fel annak a hét Árpád emlékműnek az egyikét, melyek az országalapításra emlékeztettek. A vár legmagasabb pontján a 21 méter magas obeliszk tetején álló szobor a Duna menti síkon végigtekintő harcost ábrázolta, kezében pajzzsal és békésen leeresztett karddal. Már messziről hirdette: itt kezdődik a magyar haza!


Ma azonban hiába keresnénk. Az I. világháborút követően Csehszlovákiához csatolták a területet és a megelőző ezer év emléke nemkívánatossá vált. 1920-ban felrobbantják a cseh légiósok, majd a hatvanas években megkezdődő régészeti ásatások, felújítási munkálatok során talapzatát is elhordják.
A Duna partján, 1948-tól szögesdróttal lezárt határszakaszon 1989-ig több száz ember lelte halálát. Azok emlékére,akiket az áram ütött agyon, akiket agyonlőttek, kutyákkal széttépettek a határon, áll Mészáros Péter alkotása, az 1989-es emlékmű, bevésve oldalán a többszáz áldozat neve között Tóth, Kovács, Német is, amit hirtelen el tudtam olvasni.

Néhány lépésre ettől áll egy magánkertben limlomok között a Duna szabályozásának táblája az ezeréves fennállás emlékére. A tábla alsó két sorának szövegét levésték.


A levésett szöveg:
MAGYARORSZÁG EZERÉVES FENNÁLLÁSÁNAK EMLÉKÉRE EMELTÉK A MAGYAR FELSŐ DUNA SZABÁLYOZÁS ÁLLAMI ÉS VÁLLALATI VÉGREHAJTÓI
Sokáig megy buszunk az elterelt Duna melletti gátoldalon, tengernek látszó vízfelületet látunk Bős felé.

A duzzasztógátnál a zsilipelést megnézzük, majd Zsérén vár Morzsa kutya, ha közeledünk az utcán, már vakkantgat, ha belépünk a kapun örömében kétlábra állva, olyan heves farkcsóválással fogad, mintha mi lennénk a gazdái!

A vacsora bableves és sztrapacska, utána a háziakkal DVD-n megnézzük a zsérei lakodalmasról felvett filmet.
A negyedik nap hajnalán nézegetem szobánkban a könyveket, felfedezem Maga György: Nyitra vidék évszázadai c. könyvét, benne házigazdáinknak írt ajánlással. A könyvből kimásolok egy részletet: "a zoboraljai emberekből kiveszőben van az az erkölcsi magatartás, amely nemzedékeken át szent elkötelezettséggel ápolta és adta tovább az általuk megteremtett, sehol máshol nem létező kulturális értékeket. Azokat az értékeket amelyeket a múlt század közepéig hűen ápoltak eleink, mára viszont a feledés homályába merültek volna, ha néhány megszállott nem gyűjti össze, nem adja tovább azokat. Azt a kincset, amit a XX. század elején Bartók és Kodály is felismert és nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy a világ számára is ismertté tett. A zoboralji veszteséglista szinte végtelen, az itt élő emberek az évek során elvesztették a magyarságuk jövőjébe vetett hitüket, a nehéz történelmi sorsfordulók nyomán magukra hagyatva már nem hisznek az ősöktől örökölt nemzeti értékek megőrzésének és továbbadásának lehetőségében. Ahhoz, hogy ezen a tájon megmaradhassunk magyarnak, többletenergiára van szükségünk, melynek éltetője a műveltség, a történelmi múlt, a nemzeti hagyományok ismerete."
Aztán megtudjuk azt is, hogy ma már csak szinpadon viselik, az 1950-es években öltötték magukra utoljára gyönyörű népviseletüket.

Zoborerdő, bölényrezervátum,

Kistapolcsány, várkastélya már a XV. sz.-ban állt, több tulajdonos, közöttük II. Rákóczi Ferenc is birtokosa volt, itt született első fia György Lipót, a Rákóczi szabadságharc leverése után a Habsburg házra szállt a birtok, aztán a XX. sz.-ban Masaryk elnök nyaralója volt.
Gimeskosztolány Árpád kori templomához sok lépcsőn, meredek hegyoldalon kaptatunk fel, a templomban régészeti feltárás van, csak kívűlről nézhetjük meg.

Délután már Nyitra, a Zoborhegy alján fekvő város, a Felvidék kapuja látnivalóin ámulunk:
a Városháza címere átalakítva, hisz ma már csak 1,5 %-nyi a magyar a százezres lakosságból.

A Zoborhegy tetején a messzirő látszó TV torony helyén egykor a millenniumi emlékmű állt...
A várost a török kétszer dúlta fel,a törökkel vívott harcra emlékeztet a nagyerejű kovácsmester szobra, akinek feketére kormozott látványától ördögnek képzelve őt, fejvesztve menekültek a törökök a legenda szerint.

1750-ben állított pestisoszlop, a Püspökvárban Vazul torony, ahol Vazult megvakították. Sétálunk lefelé a várból, szemben esküvői menet, érdekes, hogy a menyasszony fehér ruháján kívül a násznép apraja-nagyja fekete ünneplőbe öltözve, úgy látszik, ez a divat. Mintha nagy varjúcsapat lenne...
Vacsora ma a nyitrai mezőgazdasági kiállításon, főtt csülök, mustár, sör, téblábolunk, nézelődünk a sokadalomban, majd irány Zsére. Még kicsit beszélgetünk a háziakkal, Bálint kihozza a teraszra szájharmonikáját, azon játszik, aztán énekel, kicsit mi is vele. Nézegetjük a régi fényképeket, egy esküvői kép a rokonságból az ötvenes évekből:

Utunk ötödik napján még kicsit sétálunk a faluban, nézzük a villanydrótokon gyülekező csivitelő fecskecsapatot, már készülnek útrakelni:

Zsérén két patak találkozása:


A gazdag reggelihez még a mézes zserbóból is kapunk, amit Ilonka előző nap sütött bármikor betoppanó unokáinak, aztán elbúcsúzunk, hosszasan integetünk, irány Vágsellye, közben megtudjuk, hogy az Ógyallához közeli Martos Feszty Árpád szülőfaluja, a Magyarok bejövetele, a honfoglalásról készült képre az itteni falusi népet festi, ez a falu nem keveredett az évszázadok folyamán, így a honfoglaló magyarok arca hiteles.
Deáki: 1236-ban említik mai nevén, mely a magyar művelődéstörténet egyik kimagasló helye, románkori templomában Szent István kápolna, felette kolostor volt, ahol a kódexmásoló szerzetesek éltek. Itt használták a Pray-kódexet, ebben a legrégebbi fennmaradt összefüggő magyar nyelvű szövegemlék Halotti beszéd és Könyörgés


Középkori freskótöredék a kolostorban:

Ógyallán megnézzük a Medgyaszay István tervezte szecessziós Szent László templomot, a templomkertben Jókai mellszobra áll,


Tovább indulunk Komáromba:

Ma a városnak 67 %-a magyar, a Városháza tornyából a Klapka-induló hallatszik. Az 1979-ben kiadott Szlovákiai utazások c. utikönyvben a komáromi vár bástyáján álló kőszűzről azt írja a könyv, hogy nem fényképezhető, akkor még szovjet tankhadosztály állomásozott a bástya alatt.
Ma már kimentek a tankok, a kőszűz hirdeti a bástyáról: "sem csellel, sem erővel", az évszázadok alatt ellenség kezére sosem került a vár. Komárom erődítményeit sem a tatár, sem a török, sem az osztrák hadseregnek nem sikerült csatában elfoglalni. Ezt hirdeti az Újvár nyugati bástyáján lévő szobor, aki fityiszt mutat a várat ostromlóknak.
A Selye János Egyetem udvara:

Még elsétálunk az udvarhoz, ahol a burjánzó növények között ugyanúgy látjuk Jókai emléktábláját, mint régebben:

megnézzük a kitelepítettek emlékének állított szobrot:

Mielőtt Komáromot elhagynánk, utcai hirdetőtáblán olvasom, hogy este lesz a Bánk bán díszelőadása a Teátrum szinházban. Sajnálom, hogy mi nem lehetünk ott az előadáson. Már hazajőve olvasom a Magyar Nemzetben, hogy :"Tizenhat perces - szűnni nem akaró - vastaps köszöntötte a felvidéki Révkomáromban Erkel Ferenc Bánk bán című háromfelvonásos operájának ünnepi bemutatóját, amelyet a Teátrum Színház állított színpadra, a világhírű magyar zeneszerző születésének 200. és a Teátrum Színház alapításának 10. évfordulója tiszteletére, Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas érdemes művész rendezésében. Parádés szereposztás, hiteles színpadi megvalósítások, kiváló szerepformálás, harminctagú élő zenekar, magas színvonalú énekművészet - röviden így lehetne jellemezni a komáromi Bánk bán bemutatóját." Olvasom még a méltatások után, hogy 2010-ben lesz 150 éve, hogy először mutatták be a Bánk bánt.
Tovább: Zsitvatő középkori eredetű magyar település volt, a XVI. sz.-ban pusztult el, nevéhez kötődik a császár és a török porta közti tizenöt éves háborút lezáró zsitvatoroki béke. A helyi szájhagyomány szerint a békét egy öreg tölgy alatt kötötték meg, amely még 1940-ben is állt.
Búcs községet már 1212-ben Bulchu néven említik, a honfoglalás idején Bulcsu vezér szállásterülete volt, löszfalba vájt szőlőspincéit "luk"-ként emlegetik a helyiek, borozásra barátaikat a lukba hívják...
Szőgyén első írásos említése 1156-ból származik, amely már mint „magasabb rendű helységről” tesz róla említést. A magyarok mellé a német telepesek a tatárdúlás után érkeztek, ezt követően vált ketté a község Német- és Magyarszőgyénre. A megosztottság egészen 1948-ig tartott. A falunak, mely az idők során teljesen egybeépült, két temploma, két temetője, két képviselő-testülete volt. A két falu közül mindig Magyarszőgyén volt a jelentősebb. Petőfi is járt Magyarszőgyénben, magyarszőgyéni temetőben nyugvó községi jegyző és 48-as nemzetőr Pathó Pál úr Petőfi tréfás költeményének címszereplője, aki nem volt olyan mihaszna, mint ahogy a költő megverselte, a helybéliek ezt sértetten állították.
Bény nevét valószínűleg a Szent István megsegítésére érkezett Hont lovag Bény nevű fiáról kapta. A mai település Kisbény és Nagybény egyesítésével alakult ki. E falvakat a honfoglaló magyarok alapították. A falut ma is látható nagy kiterjedésű sáncrendszer veszi körül, ezeket Géza fejedelem emeltette, amikor a Bodrogközből Esztergomba helyezte át az uralkodói központot. Ez a táborhely lehetett István hadának gyülekezőhelye a Koppány elleni harcra, valószínűleg itt övezték fel karddal is Istvánt a nagykorúság jeleként, ennek emlékére a Garam partján Szent István kopjafát állítottak a tisztelgő utódok.


A sáncrendszert a 11.-12. században felhagyták. A bényi körtemplom és még két másik elpusztult templom is a X.-XI. században épültek. Az épen maradt rotundában, körtemplomban 13. századi freskók láthatók. Itt lövi egymást 3 hónapig az orosz és a németa II. világháborúban.
Híres a kurtaszoknyás hat falu, központja Kéménd, ahol megnézzük a néprajzi gyűjteményt a tájházban, amit saját portáján alakított ki egy lelkes nyugdíjas tanítónő, hagyományőrző foglalkozásokat tart a gyerekeknek. Meghallgatjuk beszámolóját, esszük pogácsájukat, isszuk borukat, gyönyörködünk a kiállításban, vásárolunk a helyi lekvárokból, majd indulunk tovább, mostmár hazafelé, át a párkányi Mária-Valéria hídon...

"Öleld át, ki melletted áll,
öleld át a vén Dunát.
Öleld át, ki melletted áll,
egymáshoz érünk a hídon át."



5 megjegyzés:

névtelen írta...

Sok mindent láttak, halottak. Köszönjük a bészámolót, képeket.
Gímeskosztolány templomi ereklyéit a tót pap eladá /a'szem, má' nem a van ott; ugyane +történe a gömör-torna határ közelibe' fekvő falumba', Hárskúton is, ahova a tót pispök szándékost raka többször is léha tót papokat. S ne szóljunk a magyar anyakönyvek, könyvek, képek, könytárak megsemmisítésérő', szétlopkodásiról! Ami ismétlődik, a nem véletlen. Valakik mindent megtesznek, hogy foggyon a magyar, de a vétkesek - gyávák, kényelmesek mi vagyunk főkint.
/Apró pontosítás. Martos nem Séléhö', hanem Ógyalláho' van közel.
Minden jót - gyarapodást legalább lelkiekbe'! Idvöz lettel Tomi

ÉvaZsuzsanna írta...

Köszönöm a pontosítást, javítok!

Hunfalvy Délibáb:* írta...

Kedves Éva Zsuzsanna!
Szeretném megjutalmazni egy díjjal, és szeretném, ha elfogadná, ezért, kérem, látogasson el az oldalamra, hogy átvehesse az elismerést.
Köszönettel,
Enikő

Beppino írta...

És azt vajh tudod-é, hogy ki volt Gecse király?

ÉvaZsuzsanna írta...

Gecse király: fejedelem, I. és II. G. király, l. Géza

Forrás: Pallas Nagylexikon