Friedrichshafeni kórusút 1999 november

Autóbusszal, nem is olyan hosszú utazás, csütörtök este indultunk 22ó 30-kor a Batthyány térről, másnap délután kb. 16 ó érkezés Friedrichshafenbe az öreg ünnepi csarnokhoz, ahol már vártak a helyi kórus tagjai.

Szerencsénk van, akiknek kettőnket kijelöltek hálóvendégnek, nagyon kedves házaspár, bemutatkozás után már indulunk is kertvárosi házukba.

Mesebeli környék, a házak körül kis kert, élősövénnyel választva el egymástól, ez a kerítés. Elfoglaljuk emeleti lakosztályunkat, aztán kisvártatva indulás vissza az ünnepi csarnokba a fogadásra, vacsorára. Másnap városnézés, Zeppelin múzeum, kóruspróba, séta a Boden tó partján.

Felejthetetlen uzsonna a vendéglátóknál. Ülünk a nappaliban, teázunk, pármai sonkát eszegetünk sárgadinnyével, gyönyörködünk a havas kertben, a hatalmas kiwifában, amiről nemrégiben 18 kg gyümölcsöt szüreteltek - meséli a háziasszony - közben a házigazda az eltolható teleüveg falhoz megy, az odaröppenő, odaszoktatott madarakat tenyeréből eteti. Már hazajőve emlékül Kass János grafikáját küldjük el neki, Szent Ferenc a madaraknak prédikál.

Kocsiba ülünk, indulunk az esti főpróba a másnap esti koncert helye, az impozáns Hugo-Eckener-Saal. Vasárnap kirándulás a bájos Meersburgba, aztán Birnau csodálatos barokk templomában gyönyörködünk, este a felejthetetlen koncert, Beethoven IX. szimfóniája. Koncert után a kocsiban is a szárnyaló szimfónia szól, a havas tájon különleges hangulatban száguldunk.
Másnap reggeli után indulás, a szomszéd ház teleüveg nappalijába belátunk, nyugágyból gyönyörködik havas kertjében a szomszéd. A városban búcsú a német kórus tagjaitól, beszállás, irány haza. Útbaejtjük még Neuschwansteint, a Wagner rajongó II. Lajos mesekastélyát, csodálkozunk bizarr termeiben, sétálunk a tó partján, amiben halálát lelte.
Rettenetes viharos havazásban át Ausztrián, de szerencsésen hazaértünk!