Görögországi utunk utolsó élménymorzsáit szedegetem...

 DELPHI:

Delphi az antik világ leghíresebb jósdája Görögország legszentebb helye. A mítosz szerint Zeusz két sast röpített el a világ két végéről, ahol találkoztak, ott a világ közepe. Hát mi most esőben, ködben járunk a vadregényes jóshely romjai között. A ködben megérzünk valamit misztikus hatásából, de nem keressük, van e jósnő...

 A leírások szerint barlang fölé épült a jóshely, egy hasadékából hideg kéngőz szivárgott. A hasadék fölött 3 lábú emelvényen egy áttört korongon állt Püthia széke, az emelvény előtt egy kúp alakú fehér kő, a görög hagyomány szerint a Föld közepe. Eredetileg fiatal lányok közül választották ki Püthia papnőit, de miután Kr. előtt IV. sz. végén egyiküket megszöktették, már csak 50 év feletti nőt választottak, aki hagyományosan leányként öltözött. Ezek a nők csak eszközök voltak, jóspapok közvetítették, ünnepélyes, homályos jelentésű versekbe szedték a kéngőztől önkívületi állapotban mondott összefüggéstelen szavakat. A vallásilag művelt s a jóslatkérő viszonyait ismerő "próféta" elfogadható válaszokat adott erkölcsi kérdésekben, ám a jövendőről szóló jóslata tekervényes, többféleképpen értelmezhető volt. Az 5.századig Delphi papjai a tiszta görög szellem képviselői. Görögországban Püthia beleegyezése nélkül nem alapítottak várost, nem rendeztek nemzeti játékot sem.

Delphi főistene Apollón volt, mértékletességre intette az embereket. Szent kerület vette körül a tiszteletére emelt templomot, csarnokokkal, szobrokkal, oltárokkal. Az előcsarnok falain bölcs mondások, a templomcsarnokban az áldozati oltáron folyamatosan égett a tűz. Először Kr. e. 355-ben rabolták ki, később gall és római csapatok fosztogatták. Néró 500 szobrot vitetett el. Végleg a IV. században Nagy Theodóziosz császár pusztította el.Templomának maradványait esőben így láttuk:

Apollón temploma

Delphi színháza esőben:

Még tovább szerdán délelőtt : Litochoroban az Olympos lábánál fekvő városkában hagyjuk az autóbuszt, félórás sétával jutunk fel Zeusz fürdőkádjához az Enipeas folyó vadregényes völgyében

Litochoro

Válogatok jellemző képeink között, férjemnek köszönhetően sok képen ott vagyok én is, elnézést...

A szurdokban útban a fürdőkádhoz

Hátam mögött a fürdőkád

Litohoróban egy hangulatos vendéglőben ebédeltünk, majd a szédületes, nehezen kimondható, leírható nevű hegyi falucskában Paleo-Pantaleimonasban kószáltunk. A falu egykor földrengés áldozata lett, lakói lejjebb a hegyoldalban új falut építettek, Neo-Pantaleimonast, oda leköltöztek. A régi falu kőházait eredeti állapotban építették vissza. Ezek közt sétálni különleges élmény.

Paleo-Pantaleimonas

Paleo-Pantaleimonas

 A régi faluból lenézve a hegyoldalban látjuk Neo-Pantaleimonas házait:

Olympic Beach-i szállásunkra Parália három kilométeres tengerparti promenádján hangulatos tavernák közt sétáltunk vissza. Hiába a csábító vendéglők sora még előszezonban is, várt minket a vacsora hotelünkben..

Paralia promenádja

Esti séta a tengerparton vacsora után, aztán üldögélünk erkélyünkön, Metaxát kortyolgatunk...
THESZALONIKI: már utunk 8. napja, amikor a tengerparti nagyváros nevezetességeivel ismerkedünk:
Galerius császár a perzsák fölötti győzelmének emlékére építtette Kr. u. 303-ban diadalívét. Theszalonikit választotta birodalma fővárosául. Diadalívén csatáinak jeleneteit örökítették meg:

Római romterület, feltárások:

Szent Demeter a város védőszentje, akit katonai érdemei okán Galerius kinevezett Theszaloniki főparancsnokának. Demeter addig titkolta keresztény hitét, ezután nyíltan megvallotta azt. A császár börtönbe vettette, majd megölette. Mártíromságának helyszínén épült fel a bazilika. Csodás mozaikjait láthattuk a 7-8. századból

A világhálóról  gyűjtögettem:

 A gyermekek védőszentje szent György mozaik a Szent Demeter Bazilikában:

A város közepén sokemeletes lakóházak ölelésében áll a viharos évszázadokat megélt, több földrengés sújtotta Szent György Rotunda, eredetileg Galerius császár mauzóleumának építették. Mellette minaret, mert a török időkben mecsetté alakították (1590). Aztán a görögök 1912-ben visszafoglalták a várost és a rotundát is. Ókeresztény mozaikjai csodálatosak.

Amikor ott jártunk a rotunda mellett a minaret éppen felállványozva:

Elhoztunk egy ismertetőt:

A rotunda mennyezete:

 A rotunda belső tere az oltárral:

Utcakép:

A tengerparti sétánynál Nagy Sándor szobra előtt még lefényképezem a férjemet:

A tengerparti Fehér Torony évszázadokig börtön volt, a XX. sz. óta a bizánci művészet múzeuma és kilátótorony:

Itt parkol autóbuszunk, beszállás előtt még egy pillantással elbúcsúzunk a tengertől, majd indulunk tovább RILA FELÉ

A bolgárok legszentebb, egyben legismertebb helye ez a gyönyörű környezetben, völgykatlanban fekvő, várfalszerűen kerített hatalmas kolostoregyüttes. A kolostor a 10. sz.-i alapításától a török megszállásig virágzott, amikor lerombolták. Hamvaiból feltámadva ma már világörökségi helyszín, a bolgár kultúra bölcsője.

A Szent Szűz Születése Bazilika

Gazdag falfestések:

A kolostor udvarán ott jártunkkor nem csak egy ember ámuldozott a sok látnivalón...

Elmenőben még iszunk egy jót a kolostorudvaron lévő kifolyó friss forrásvizéből:

Előttünk 500 km-es buszozás, majd késői vacsora a már ismert Nis környéki hotelben. Reggeli után indulunk haza. A szerb határon 3 órás értelmetlen várakoztatás, utána irány Budapest. Van egy fényképem az autóbuszban elcsigázva ülünk hazafelé, azt nem mutatom meg...