Itt jártak be a lányok:
Itt jártak be a fiúk:
Iskolánk Bárczy István főpolgármester iskolateremtő korszakában épült 1910-ben Kismarthy Lechner Jenő, a kiváló építész tervezésében.
Alighogy elkészült és benépesült az elemi népiskola, az első világháború kitörése megpecsételte sorsát.
Hadikórházként működött 1914-1918-ig
Háborús emlékek képeslapokon:
Az alábbi képeslap felirata:
Az első komiszkenyér
Az első sütetből az első árpán
A regruta bátran komiszt faszol
És mert a kalács itten drága
Komiszra is megjön az étvágya
(faszol= vételez)
(komisz="A katonaság számára előállított élelmiszerek – melyeket megbízás alapján, komisszióban állítottak elő vállalkozók – nyilván nem tartoztak a szakma remekművei közé. A komiszkenyér a régi katonai visszaemlékezések szerint szögletes alakúra sütött, sötét kenyér volt, melyet végül fűrészporba hengergettek. Az íze állítólag nem volt rossz, de mivel az alacsonyabb rangú katonák naponta háromszor is ezt kapták enni, nagyon megunhatták, hiszen a katonai szolgálat a császári hadseregben évekig, nemritkán egy évtizedig is eltartott. A népdalok gyakran panaszkodnak a császári seregben szolgáló katonák könnyel öntözött, keserű komiszkenyerére.
Mintha a népdalbeli katona által felszántott császári udvarból kisarjadt „búvetés”-t őrölték, dagasztották, sütötték volna kenyérré.
Huszár Ágnes
(Édes Anyanyelvünk)"
1918-1930 között erdélyi menekültek otthonává alakult át. Csak 1930-ban kerülhetett vissza eredeti helyére a Hernád utcai elemi iskola.
Érdekes a kiállítás különböző korokat idéző anyaga:
Iskolazászlók a kiállításon a múltból, ezeket mi, a II. világháború utáni diákok sosem láttuk...
A hímzett felirat:
MAGYAR HÖLGYNEK SZÜLETTÉL
ÁLDD ÉRTE SORSODAT
és a népművészeti:
Amikor én voltam az iskola diákja a múlt század ötvenes éveinek második felében, arról keresgélek a tárlókban, közben mit látok? Ezt: sorminta alul-felül a számtan füzetben, középen az aktuális címer, alatta nagy tanítónk, Sztálin
Mintamókusfennafán:
lopva belelapozok egy Egészségtan könyvbe, a régi tulajdonos Pavlov mellé odarajzolta az unásig emlegetett kutyáját:
Kodály Zoltán látogatásának emléke:
Az iskola honlapjáról:
Baross Gábor nevét 1996. január 1-jén vette fel az iskola.
Ki is volt valójában Baross Gábor? Egy mindössze 44 évet megélt, a XIX. századnak egyik meghatározó egyénisége. /1848. június 6.-1892. május 9./ Személyiségének ereje alól kevesen tudták kivonni magukat. Legendák keringtek munkabírásáról. Nagy hatással volt kortársaira. Tekintélyt követelő politikus, a konfliktusokat felvállaló, erőskezű férfi. Két gyermeke volt. A "vasminiszter" elnevezés eredetét nem ismerjük. Egyaránt utalhat a közismert vasakaratára, de a vasútügyek miniszterére is. Saját anyagi gyarapodásával nem törődött, ő a magyar államot menedzselte. Életműve korai halála ellenére sem maradt torzó. Ugocsa Vármegye /Szlovákia/ levelében Baross életművét Széchenyihez mérte. "Ő volt az, ki a legnagyobb magyarnak, Széchenyinek örökét nagyra hivatottsággal vette át és egész lelkével, testének egész erejével, lángoló hazaszeretetének egész melegével szolgálta az ügyet. Csodálva tekintett rá nemzete." Illaván /Szlovákia/ temetik el 1892. május 12-én.
Baross Gábor gyászjelentése:
Sétálgatok a termekben, nézegetem a látogatók arcát, még véletlenül sem tűnik fel ismerős.
Hol vagytok, ti régi osztálytársak?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése