TEXAS ÉS VÉGÜL DÉL-BRAZÍLIA... nekem hihetetlen messzeség!

Az 1848-49-es szabadságharc bukása utáni történetnek feltárul néhány részlete.

Auffenberg Ormay Norbert ezredes az aradi vértanú

Norbert von Auffenberg nevét Ormayra akkor változtatta, amikor a szabadságharchoz csatlakozott

Az özvegy gyermekét hátrahagyva kimenekül Magyarországról, Konstantinápolyban hajóra szállva Brazíliában új életet kezd.

Barabás Miklós festménye  Ormayné Rozsváry Vilma 1850

    Moritz Auffenberg von Komarów németül Moritz Freiherr von Auffenberg, Graf von Komarów a Császári és Királyi Haderő gyalogsági tábornoka, majd az Osztrák–Magyar Monarchia hadügyminisztere volt. Emlékirataiban írja, ha nem találják meg a gyermeket, ő az örökség várományosa (Aus Österreich-Ungarns Höhe und Niedergang - Eine Lebensschilderung)  A képen már visszavonultan bécsi otthonában:

Moritz Auffenberg von Komarów németül Moritz Freiherr von Auffenberg, Graf von Komarów

A gyermeket egy középosztálybeli házaspár nevelte fel, már köztisztviselőként dolgozott, amikor megtudta, hogy ő a Haynau által felakasztatott Auffenberg Ormay Norbert fia, szülőanyja pedig az a Rozsváry Vilma, aki várandósan özvegyült meg. Vilma Brazíliában férjhez ment egy gazdag földbirtokoshoz, az 1880-as évek közepéig élt. Végrendeletében vagyonát elveszett fiára hagyta, "ha meg tudják találni". 
Megtalálták, a hatalmas örökség fenekestől felforgatta az addig szerényen élő család életét. 1885-ben harmincöt éves korában állt be a nagy fordulat az addig köztisztviselőként dolgozó Ormay II. Norbert életében, amikor utolérte a nagy örökség.
 Állását odahagyva feleségével és két fiával Texasba ment, birtokot vásárolt, marhatenyésztéssel, kereskedéssel kezdett foglalkozni, "marha-báró"-nak csapott fel. A texasi korabeli újságok hosszú cikkekben számoltak be csodálatos bevonulásukról, a csillogó hintókról, a nagy felhajtásról és gazdagságról. Az emberek összecsődültek megcsodálni az ékszerrel kirakott hintókat, a szolgák hosszú sorát, az európai divatot, ahogy ez az európai arisztokrata bevonult Texasba. Ormay 1886 június 5-én Galvestonból San Antonióba ment, az akkori texasi marhatenyésztés fővárosába, és ott a St. Leonard szállóba költözött be. A San Antonio Express újság így írta: "Norbert von Ormay a magyar arisztokrata a környéken szándékozik egy nagy uradalmat (ranch) venni." A Medina folyó partján megvette az uradalmat a kastéllyal. A "Medina vár"-ban alig másfél évig élt, majd rejtélyes módon távozott, feleségét és két fiát, az 1876-ban született Norbertet és 1877-ben született Fredericet elhagyta, dolgait is rendezetlenül hagyva távozott, soha vissza nem tért a nevét felvevő és viselő helységbe.  Bár alig több, mint 18 hónapot töltöttek itt, a ház még mindig, a XXI. sz. elején is "Von Ormy Castle". A településnek 1965-ben 100 lakosa volt és 3 vállalkozása, 2000-ben pedig már 1300 lakosa 20 vállalkozása. Napjainkig is megtartják évente a felvonulást a helybéliek, a település két neves személyisége vezetésével vonul fel, felidézni az alapító gróf és grófnő emlékét.
A városka címere:

A "Von Ormy Castle" a texasi Medina folyó partján:

 A Von Ormy újság felfedezte, hogy gróf Ormay 1896-ban elhagyta a Von Ormy texasi helységet és Brazíliába utazott, hogy ott átvegye anyja még megmaradt örökségét, majd Rio de Janeiróból Baltimore Marylandba hajózott. Néhány nappal később feleségül vette a hobokeni - New Yersey - Emma B. Hoschkét, miközben még mindig Francisca grófnő férje volt, aki a texasi kastélyban maradt. Ezután a gróf és Emma Németországba, Berlinbe mentek, ahol felfogadták Friedrich Gustav Steiglich ügyvédet, aki visszatért Texasba az ügyek rendezésére.
1886 decemberében Francisca grófnő és fia gyakran utaztak San Antonióba, ahol is a St. Leonard szállóban szálltak meg. Talán Norbertről szerettek volna hírt hallani, aki akkor még nem tért vissza. Francisca itt találkozott először a német ügyvéddel, Steiglich-el, akinek fogalma sem volt a grófnő létezéséről. Az első találkozásuk után ezt írta: "Találkoztam egy nővel, aki azt állítja, hogy Norbert felesége és a kastélyban lakik." Végül az ügyvéd 14.000 dollárért eladta a házat a berlini Oscar Schmidtnek, Francisca megkapta az összeg felét és fiaival visszatért Németországba.
1888-ban a Berlinben élő Ormay és felesége Emma Brazíliába Bahiába hajóztak, de nem sokáig maradtak ott. Ormay kézhez vette örökségének még fennmaradt részét és ebből Montameroles, Nuevo Leon Mexikó környékén vásárol több haciendát. A Von Ormy Star nem tudta felderíteni, hogy mi történt Emmával és egyáltalán követte e a grófot Mexikóba. 1891-ben a San Antonio Expressnek adott interjúban Ormay felvilágosult gyárosként mutatta be magát. Dicsérte Porfirio Diaz mexikói elnököt, hogy iparosította Mexikót és sok új európai beruházót szerzett az országnak. Példának hozta fel a Monterreyben nyílt első Anhauser-Busch sörgyárat és azt a tényt, hogy a mexikóiak milyen élvezettel isszák a német sört.

 1898-ban Ormay ismét Texasban volt. Harmadszor is megnősült, az új feleség a San Antonio-i Elise Henrietta Mehrmann volt. Elsie és Norbert először New Yorkba, majd Németországba utaztak nászútra. Visszatértük után Galversonban telepedtek le a 2714 Market utcán. 1884-ben Ormay bírósági eljárást indított Oscar Schmidt ellen, aki a Medina folyó parján lévő kastélyt megvette. A kereslet szerint Schmidtnek a 14.000 dollár vételárat földben kellett volna kifizetni Németországban. Ormay később rájött, hogy Schmidt csaló, és a föld, amit cserébe igért a kastélyért, nem is az ő tulajdona. A sorozatos üzleti fiaskók és a sikertelen ingatlan befektetések nagy veszteséget mértek Ormay vagyonára.
A galvestoni újságokban megjelent hirdetés híven tükrözi a korabeli viszonyokat: "Hogyan lehetsz valódi orvos. Levelező kurzus. Cím: Illinois Egészségügyi Egyetem Chicago"
Levelezésen keresztül Gróf Ormay Dr. Ormayvá vedlett át.
Az Illinois Egészségügyi Egyetemet vagy más néven Független Orvosi Egyetemet, vagy Metropolitan Orvosi Egyetemet Dr. James Armstrong alapította Chicagoban1896 áprilisában.
Célja: A tudományokban, egészségügyben és gyógyításban jártas tanítók kiképzése, amely felkészíti a tanulókat az állampolgárság kötelezettségeire és jogaira, miközben a végzett tanítóknak belátása szerint további végzettséget és diplomát adományoz.
Az egyetem hamar beleütközött az orvosi társadalomba, amiért levélben megszerezhető orvosi diplomát osztogatott. Még 1896-ban Illinois állam igazságügy minisztere beperelte az egyetemet, a legfelsőbb bíróság visszavonta az egyetem működési engedélyét, mivel az soha nem folytatott orvosi kiképzést és csak azért alapították, hogy levelezésen keresztül orvosi diplomát osztogasson olyan államokban praktizáló "orvosoknak", ahol nem kívánják meg a megfelelő képesítést.
Az időközben újdonsült orvos, Dr. Ormay orvosi rendelőt nyitott Galvestonban, megkezdte az orvosi diplomák osztogatását. Erről a Chicago Tribün így számolt be: Dr. Ormay aki kilenc hónappal ezelőtt ment a texasi Galvestonba egy Kikapoo indián orvosi felszereléssel, letartóztatták, azzal vádolták, hogy 25 és 125 dollár fizetség ellenében mint az Illinois Egészségügyi Egyetem ügynöke, diplomát adott ki, anélkül, hogy valakinek ezért bármi tanulmányt kellett volna elvégezni, az "orvostan hallgatóknak" csupán néhány kérdésre kellett válaszolniuk. Ormay bevallotta, hogy ő is pénzért vásárolta orvosi diplomáját. Dr. Armstrong egy évet ült börtönben, de Ormayt felmentették, mivel ő még a hivatalosan bejegyzett egyetemről kapta diplomáját. Felesége Elsie von Ormay továbbra is mint szülésznő működött.
A botrányt követően Ormay ismét pályát változtatott, és 1898-ban mint pék volt bejegyezve a Galvestoni Városi Címjegyzékbe. 1899-ben Ormay eltűnik a további feljegyzésekből, valószínűleg az 1900-as hírhedt viharnak lett az áldozata.
Fia, Ormay III. Norbert 1900. január 16-án Németországból hajózott át Brazíliába a fedélközben mint asztalos. A hajón ismerkedik meg Emilia Zollnerrel, akit aztán feleségül vesz. Letelepedett Rio Grande do Sul, nagyrészt németek lakta településen Dél-Brazíliában. Nagyon zárkózott ember volt, nem mesélt családjának az ősökről, félt a politikai megtorlásoktól, féltette családját, főleg a második világháború alatt, amiért egy forradalmár leszármazottai. Szerteágazó a család, magyarok, lengyelek, németek, stb. Az idők teltek, változtak, ma már kutatják eleiket az Ormayak...

Ormay III Norbert és felesége Cecilia Zolner itt még csak 3 gyermekével :

Nyolc gyermekük közül csak kettő érte meg a felnőtt kort,
Julio Fernandes von Ormay (1902-1982)

Julio Fernandes von Ormay lóháton, az aradi vértanú dédunokája

Julio Fernandes von Ormay lóháton fotójának hátoldala

   igazolványképe:

                                                és Alma Vilma von Ormay (1908-1992)

Alma Vilma von Ormay az aradi vértanú dédunokája

Alma Vilma von Ormay lányai Olga és Nadir 1945.

 Régi fényképek közt őrzi a család a Budapesten, a Magyarok Első Világtalálkozójának megnyitója alkalmából készült csoportképet a Nemzeti Múzeum lépcsőjén:

  

Ezen a találkozón részt vett az aradi vértanú Ormay Norbert unokája is, eljött Brazíliából. A csoportképen barnán kiemelve. 

A ma is Dél-Brazíliában élő Ormay család elhagyta az arisztokratikus "von"-t, ma mint Ormay család ismert Brazíliában. 

Ormay III. Norbert, az aradi vértanú unokája

 Honnan tudom mindezt?

Felfedezte gyulai blogbejegyzésemet http://amulok.blogspot.hu/2013/11/oktobervegi-verofenyes-napok-gyulan.html egy Brazíliában élő leszármazott férje, Primo Luchini, aki a családi kapcsolatokat igyekszik felderíteni.
Ormay III. Norbert a gyerekeinek és unokáinak semmit nem mesélt családjáról, úgy tűnt, mintha félne valamitől, írta a családi kapcsolatokat kutató Luchini úr. Megdöbbentő, hol volt már a szabadságharc! A közösségi oldalon kerültünk kapcsolatba, ismerősének jelölt, családi csoportjukba is bevett, bár én csak érintőlegesen tartozom oda. Felesége Ormay leszármazott, Julio Fernandes von Ormay unokája, ezért kutatja a szövevényes, sokfelé indázó családi szálakat. A "gugli" fordítóprogramja segítségével váltottunk üzenetet, én a magyarra fordított portugál szövegen mulattam, a São Pauló-i úr pedig a portugálra fordított gépi gyöngyszemen mulathatott. Segítséget kér további rokonok felkutatásához....Mint írja, ma már büszkén vállalják a rokonok, hogy Auffenberg Ormay Norbert leszármazottai. Újabb levelében beszámol arról, hogy felesége, az aradi mártír ükunokája, kérheti a magyar állampolgárságot, feltétel, hogy alapfokon beszéljen magyarul:

MARIA DO CARMO ORMAY MOLAS

Luchini úr azt is írja, hogy most tanulnak magyarul, már ismernek néhány szót: kávé, bor, vonat, keresés...
Időközben sikerült Gyuláról megkapnom Patay László képéről a fotót::

Farsang idején elsántikálok a lakásban néhány lépést...

aztán kimerülten felpolcolom a lábamat, beveszem a fájdalomcsillapítót, olvasok, tévézek és várom, hogy leteljen a 4 hét, amiből még 3 és fél hátra van. Akkor veszi ki a sebész lábujjamból az acéldrótot...
No de utána! Annyit fogok mászkálni, mint még soha!
Egynapos műtét után vagyok, kalapácsujjamat varázsolta a sebész egyenesre. Lehet, hogy én leszek a legszebb lábujjú hatunokás nagyanyó kerek e világon!
A XIII. kerületi Egészségház egynapos sebészeti részlegén olyan figyelmes bánásmódban részesültem, mintha én lennék a legkedvesebb hozzátartozójuk, pedig ismeretlenül jelentkeztem műtétre.
A sebész Dr. RÁCZ DÉNES, sajnos nem tudom név szerint említeni sem az aneszteziológus asszonyt, sem az asszisztenseket, nővéreket, beteghordót, de mindnyájuknak köszönettel tartozom:

Időutazás szüleimre emlékezve

1946. január 15.
Budapest hajnali fél öt a Bókay János utcai klinikán felsír a "kis postás" -így mesélte édesanyám, jellegzetes síró hangomra mondták a nővérek: "sír a kis postás", postai vándorkelengyében... Farkasordító hideg, fűtés nincs a klinikán, így az anyák testükkel melegítik porontyaikat. Köszönöm, hogy kibombázva, földönfutóvá téve is vállaltatok.
Hírmorzsák arról a napról:
Herbert Lehman, az UNRRA főigazgatója táviratban értesíti Tildy Zoltán miniszterelnököt, hogy a szervezet 4 millió dollár értékű sürgős segélyt nyújt Mo-nak.
  " A dunai hidak 1944/45 telén bekövetkezett elpusztítása után a főváros első, bár csak ideiglenes hídja a Parlament déli oldalánál. Az első állandó híd a Kossuth híd volt, mely a Szabadság híd megnyitásáig (1946. augusztus 20.) az egyetlen volt Budapesten. A hidat Hilvert Elek és Misléth Endre tervei alapján készítették el. A híd rekordgyorsasággal, mintegy hét hónap alatt készült el. A hidat a gyalogos forgalom számára 1946. január 15-én, az autóforgalomnak január 18-án nyitották meg. 1956 tavaszán elzárták a járműforgalom elől és 1960 tavaszán megkezdték a bontását. A bontást 1963. január 2-án fejezték be. A Kossuth híd gyors megépítése a II. világháború utáni újjáépítés jelentős mérföldköve volt. Emlékét budai hídfője helyén emléktábla őrzi. " Budapest lexikon
Elszaladt 68 év:

Úton vagyunk, mi és a hangyák...

A hajnali csendben hallom, amint peregnek a száraz tűlevelek karácsonyfánkról.

  

Az este látott filmből  David Attenborough szavai járnak az eszemben:
 "Sokan kérdik, hiszek-e Istenben. Én agnosztikus vagyok, nem tudom a választ és folyamatosan gondban vagyok ennek a kérdésnek a megválaszolásában.
Nem hiszem, hogy az evolúció megakadályozna, hogy higgyek Istenben.
Sokszor gondolok arra az alkalomra, amikor felnyitottam egy hangyabolyt. A hangyák vakok, legalábbis ez a speciális hangyafaj vak volt, tehát nem tudták, hogy egy másik élőlény nézegeti őket kívülről. Mindenki szorgoskodott, hurcolták a tojásokat, gondozták a királynőt, etették a fiatalabbakat, begyűjtötték a táplálékot, elszállították az ürüléket, szóval mindenki nagyon elfoglalt volt. De nem volt olyan érzékszervük, aminek a révén tudták volna, hogy figyelem és filmezem őket.
Vajon van ott fenn Valaki? Vajon minket is figyel Valaki?"

(Tótfalusi István: Idegenszó-tár agnoszticizmus bölcseleti felfogás, amely szerint a külső valóság lényegi és megbízható megismerése elvileg lehetetlen )

Októbervégi verőfényes napok Gyulán

Régóta tervezett gyulai kirándulás, régi emlékek nyomán is, főként egykor látott festményt újra megnézni, hírt hozni róla és fényképet is, családi érintettség okán. A több mint két évtizeddel előbb a katolikus templom előterében látott festményről kiderült, hogy az egy nagyszabású secco vázlata volt, hiába kerestem. Patay László a város viharos történelmének óriási képeken állított emléket, köztük "Az aradi vértanúk és társaik"-nak. Ez a templom előterében a falon olvasható ismertető döbbentett rá arra, hogy létezik a festmény, magasan fenn a templomhajó boltívén. Lefényképeztük, ám ahhoz, hogy jól kivehető legyen, a miénknél jobb fényképezőgép kéne.
Mindenesetre ezt a gyenge fotót megmutatom:

 Ha sikerül valakitől ennél jobb képet kapnom, azt is megosztom.
Nem úgy sikerült, ahogy gondoltam, gyulaiaknak hiába írtam levelet, válasz nélkül hagyták. Ám ráleltem Patay László közösségi oldalára, ahol megtaláltam a képet:

Az 1848-49-es szabadságharc tragikus vége Gyula város történetének is szomorú fejezete. A világosi fegyverletételt követően a honvédtiszteket - kik fegyvereiket megtarthatták -  előbb Kisjenőre, majd Sarkadra vitték. 1849. augusztus 21-én érkeztek Gyulára. A honvédtiszteket gyulai lakosoknál szállásolták el, kilenc honvédtábornok és két honvédezredes töltötte az éjszakát a városban. Másnap, augusztus 22-én, reggel 6 órakor az óvár és a kastély közötti téren fegyverezték le a szabadságharc honvédtisztjeit. Knezich tábornok kardja markolatát letörve adta át fegyverét.
Az idén 200 éve született Ormay (Auffenberg) Norbert ezredes Gyuláról, ahol a meghódolt magyar csapatokat az osztrákoktól átvették az oroszok, belovagolt Haynauhoz - fiatal várandós feleségét bajtársaira bízva - Aradra azt kérni, hogy ne bánjanak olyan lealázóan a magyar katonákkal és tisztekkel, ne hajtsák a lefegyverzett katonákat városról városra, mint az útonálló banditákat. Az eredmény: a  felbőszült Haynau tombolt, a rögtönítélő bíróság kötél általi halálra ítélte Ormayt, még aznap, 37. születésnapján az Arad melletti csálai erdőben egy fára felakasztották.
A Magyar Nemzeti Galéria Történelmi Arcképtára őrzi Barabás Miklós olajfestményét :
Ormayné Rozsváry Vilma arcképe 1850
A gyönyörű fiatal özvegy gyásza jeléül bal karján fekete, kereszttel díszített karkötőt visel...

Patay László "Az aradi vértanúk és társaik" című seccoja Gyulán, a belvárosi katolikus templomban található. "A falkép az aradi vértanúk és társaik emlékműve, egy képzeletbeli, sűrített pillanat megjelenítése. A csoport tagjai balról: Török Ignác, Poeltenberg Ernő, Lahner György, gr. Vécsey Károly, gr. Leiningen-Westerburg Károly, Nagy-Sándor József, Knézich Károly, Aulich Lajos, Damjanich János (térdel), Lázár Vilmos, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, - egy osztrák tiszt - Kazinczy Gábor, Lenkey János, Ormai Norbert, és Batthyány Lajos miniszterelnök (térdel). A csapat bal szélén takarásban egy orosz katona áll, a háttérben bitófák, jobbra sortűz jelzése (félkövér kiemelés: akiket Gyulán fegyvereztek le). A halálraítélteket feloldozó pap mellett a szabadságharc elestét sirató nép, a gyászra lehajtott zászlóval. A falkép két oldalán egy-egy szimbolikus figura, balra riadót fújó lovas huszár, jobbra nemzeti szalagos koszrút magasba emelő nőalak, a szabadságharc és az örök szabadságvágy megtestesítői."
- A fenti idézet Patay László honlapjáról, gyulai műveit bemutató lapokról való. http://www.pataylaszlo.hu/gyula/
Nekünk, hétköznap utazóknak nem hétköznapi élményekben volt részünk, ráadásként kiváló és kedvezményes szállás Gyulán, a Park Hotelben, az Élővíz-csatorna partján.
Az Élővíz-csatorna október végén:

Az Élővíz-csatorna, amelyet a csabaiak ástak meg, az 1770-es években, az olcsó víziszállítás biztosítására, Gyulaváritól Békéscsabán át bekapcsolódva a Körös vízrendszerébe. Az Élővíz-csatornát a Gyulán.egykor átfolyó Fehér-Körösből alakították ki. A csatorna partján sétautak, szobrok. Sétáltunk, sétáltunk, aztán csak beültünk a városnéző kis zötyögőbe:

Kocsis András alkotta Dürer mellszobor:

A Dürer család emléke Gyulán:

 Erkel Ferenc mellszobra:

 A szobor talapzatán:

 Emléktábla Erkel Ferenc szülőházán:

A vár az Alföld egyetlen középkori téglavára, nagyon szépen felújítva:

 Végvári vitéz lovasszobra a vár előtt Tóth Béla alkotása:

 A bejáratnál bekeretezett ICOMOS DÍJ A GYULAI VÁR MŰEMLÉKI HELYREÁLLÍTÁSÁÉRT méltató szövegéből: "A gyulai vár az ország egyik legismertebb műemléke. A Magyar Királyság területén szerencsés módon legépebben megmaradt középkori helyiségekkel bíró főúri rezidencia, a Körösökkel körülvett szigeten 1405 körül felépített téglavár. Az 1566-os török ostromig több elkülöníthető periódusban, de a kutatások szerint gyakorlatilag folyamatosan épülő, átépülő erődítmény falait, tornyát, belső lakószárnyait a Luxemburgi Zsigmond által bárói rangra emelt Maróti János emeltette."
 Várbelső:

 

 

 

Előtérben a Hunyadiak hollós címerű zászlaja lobog:

 A belső vár felújítása után a külső vár, azaz az egykori Szigeterőd rekonstrukciójával folytatódhat remélhetően hamarosan a gyulai középkori műemlékegyüttes helyreállítása.

 

   A vár és a kastély közti tér:

  Október végén még annyi koszorúja volt a kegyeletnek, hogy nemzetiszín szalagunkkal az egyik oszlopot kötöttük körbe...

 

A Harruckern-Wenckheim-Almásy kastély régészeti feltárás után, felújítva tán két év múlva látogatható. Amit mi október végén láttunk:

A kastély egykori lovardájában ma a várfürdő medencéi vannak, kipróbáltuk, fürödtünk.
A Százéves Cukrászdában megkóstoltunk kétféle tortát, az Erkel-szeletet, a Százéves-szeletet, a sütemények mellé adott szalvétára üzenetet lehet írni a jövő vendégeinek, az asztalfiókban szép számú dedikált szalvéta gyűlt össze már, ezek mellé én is odatettem csokoládéfoltos üzenetemet...

 

A Százéves Cukrászda, már több mint száz éves...

Gyulán történelmünk néhány emléke:
A gyulai kolbásznak nemzetközi elismertséget szerző hentesmester emléktáblája a róla elnevezett utcában, bár halvány, nehezen olvasható, ám elgondolkodtató:

 

Apor püspök szobrával szemben a téren:

 Apor püspök szobra a Harruckern téren a templom előtt:

 A katolikus plébánia falán emléktábla:

Remélem, még visszatérhetünk Gyulára, amikor már a kastély felújítása is befejeződik.

Kiegészítés: időközben Gyuláról mégis kaptam képet: