Bogarászom a különböző recepteket, keresgélek valami újdonságot, amivel népes családomat meglephetem a közelgő nagy karácsonyi ebéden. Megakad a szemem a receptek között egy rövid íráson:
"MÉZES SÜTEMÉNY,
VEZÉRCSELLEL
Jó egy évvel az 1999. március 12-i NATO-csatlakozásunkat követően járt miniszterelnöki delegáció Törökországban. A védelmi miniszterrel folytatott zártkörű megbeszélés után jellegzetes török almateával és mézes süteménnyel körített kötetlen eszmecsere következett, amelyen már a küldöttség valamennyi tagja is részt vehetett. Két sütemény elfogyasztása közben a török vezérkari főnök, az Egyesült Államok után a NATO legnagyobb, közel egymillió főt számláló haderejének parancsnoka odafordult Fodor Lajos vezérezredeshez, és némileg lekicsinylő hanglejtéssel feltette azt a kérdést, amelyre a válasz már Hunyadi Jánosnak vagy Tomory érseknek is egy rémálommal érhetett volna fel.
A török tábornok a következőt kérdezte:
-Na és, mondja csak, tulajdonképpen hány katonájuk is van maguknak?
Mire a magyar vezérkari főnök a bajsza alatt dünnyögve így felelt:
-Annyi, mint magának hétvégén szökésben..." (Lévai Anikó: A konyhaablakból)
2011. dec. 16.
2011. dec. 12.
Folytatódik az egri beszámoló...
A hálás utódok elfelejtettek egy darabka nemzetiszín szalagot venni Egerbe indulásuk előtt, így csak a vár kazamatái emléktábláinak feliratai kibogarászásával és közreadásával rójuk le kegyeletünket:
EGER HATÁRÁBAN A SZÉPASSZONYVÖLGYBEN
A TIZEDIK SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN ELTEMETETT ÉS
1898-99 ÉVBEN FELTALÁLT MAGYAR HONFOGLALÓ
ŐSÖK TETEMEI
ÁLDOTT LEGYEN EMLÉKÜK
A középső tábla aranyozott felirata még elég jól kivehető:
A HONFOGLALÓ
ŐSÖK
TETEMEINEK
A HÁLÁS UTÓDOK
A jobb szélen lévő tábla felirata:
EZEN EMLÉKSZERŰ SÍRKAMRÁT EGERVÁROS HAZAFIAS KEGYELETE
EMELTE ÉS ABBA AZ ŐSÖK TETEMEIT 1902 OKTÓBER 19-ÉN
ÜNNEPÉLYESEN ELHELYEZTE
TANULJUNK EMLÉKÜKNÉL HAZASZERETETET.
Amikor kibontották a föld alól a székesegyház romjait, az ott talált kövekből a kazamatákban kiállítást rendeztek be: A VÁRSZÉKESEGYHÁZ A XII-XIII. SZÁZADBAN
Bornemissza Gergely találmánya a tüzeskerék, sikerrel alkalmazták a török támadók ellen
Az aknafigyelő:
a dob tetején a borsószemek rezgése jelezte, ha a túloldalról a török alagutat kezdett ásni, a védők több furfangos ötlete közül egy
Decemberi délelőtt Eger a várból
Az egykori ispotálypincében berendezett moziban 3D-s rövidfilmet vetítenek a rekonstruált török kori Egerről, a várról, nagyon tetszett!
A püspöki palota melletti szárnyban sok-sok kanyargós lépcsőn leereszkedtünk a panoptikumba. Néhány kép ízelítőül a gazdag kiállításból. Az első kép a kovácsról anyai dédapámat, nagyapámat juttatja eszembe, mindketten kovácsmesterek voltak...
A várvédők fegyverei:
Dobó István:
Dobó esküje:
Török harcos:
Várvédő egri nő, háttérben Jumurdzsák és egy török lovastiszt :
Szulejmán sátrában, néger szolgája legyezi:
Várvédő magyar katona, Vicuska és Gergő
A foglyul ejtett Török Bálint:
Még néhány felvétel, aztán indulás szállásunkra, fáradtan a sok lépcsőjárástól, útközben egy kis csokoládéboltban forró csokoládéból merítünk erőt a további gyalogláshoz...
Az Eger patak kanyarulata:
A vár alja:
Adventi vásár a Dobó téren:
Harmadik nap délelőtt búcsúzóul elzarándokoltunk a Szépasszony völgyébe, ilyenkor, decemberi délelőtt elhagyatott, rajtunk kívül a kutya sem járt ott, az egyik szőlősgazda invitálására betértünk pinceborozójába egy pohár borra és egy szelet zsíroskenyérre, gyönyörködtünk a kemence tüzében, aztán irány vissza a városba, szélviharban.
Most pedig már itthon, ott szerzett megfázásunkat nyögjük...
EGER HATÁRÁBAN A SZÉPASSZONYVÖLGYBEN
A TIZEDIK SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN ELTEMETETT ÉS
1898-99 ÉVBEN FELTALÁLT MAGYAR HONFOGLALÓ
ŐSÖK TETEMEI
ÁLDOTT LEGYEN EMLÉKÜK
A középső tábla aranyozott felirata még elég jól kivehető:
A HONFOGLALÓ
ŐSÖK
TETEMEINEK
A HÁLÁS UTÓDOK
A jobb szélen lévő tábla felirata:
EZEN EMLÉKSZERŰ SÍRKAMRÁT EGERVÁROS HAZAFIAS KEGYELETE
EMELTE ÉS ABBA AZ ŐSÖK TETEMEIT 1902 OKTÓBER 19-ÉN
ÜNNEPÉLYESEN ELHELYEZTE
TANULJUNK EMLÉKÜKNÉL HAZASZERETETET.
Amikor kibontották a föld alól a székesegyház romjait, az ott talált kövekből a kazamatákban kiállítást rendeztek be: A VÁRSZÉKESEGYHÁZ A XII-XIII. SZÁZADBAN
Bornemissza Gergely találmánya a tüzeskerék, sikerrel alkalmazták a török támadók ellen
Az aknafigyelő:
a dob tetején a borsószemek rezgése jelezte, ha a túloldalról a török alagutat kezdett ásni, a védők több furfangos ötlete közül egy
Decemberi délelőtt Eger a várból
Az egykori ispotálypincében berendezett moziban 3D-s rövidfilmet vetítenek a rekonstruált török kori Egerről, a várról, nagyon tetszett!
A püspöki palota melletti szárnyban sok-sok kanyargós lépcsőn leereszkedtünk a panoptikumba. Néhány kép ízelítőül a gazdag kiállításból. Az első kép a kovácsról anyai dédapámat, nagyapámat juttatja eszembe, mindketten kovácsmesterek voltak...
A várvédők fegyverei:
Dobó István:
Dobó esküje:
Török harcos:
Várvédő egri nő, háttérben Jumurdzsák és egy török lovastiszt :
Szulejmán sátrában, néger szolgája legyezi:
Várvédő magyar katona, Vicuska és Gergő
A foglyul ejtett Török Bálint:
Még néhány felvétel, aztán indulás szállásunkra, fáradtan a sok lépcsőjárástól, útközben egy kis csokoládéboltban forró csokoládéból merítünk erőt a további gyalogláshoz...
Az Eger patak kanyarulata:
A vár alja:
Adventi vásár a Dobó téren:
Harmadik nap délelőtt búcsúzóul elzarándokoltunk a Szépasszony völgyébe, ilyenkor, decemberi délelőtt elhagyatott, rajtunk kívül a kutya sem járt ott, az egyik szőlősgazda invitálására betértünk pinceborozójába egy pohár borra és egy szelet zsíroskenyérre, gyönyörködtünk a kemence tüzében, aztán irány vissza a városba, szélviharban.
Most pedig már itthon, ott szerzett megfázásunkat nyögjük...
2011. dec. 9.
Mikuláskor tavaszi napsütésben Egerben
Váratlan akciós wellness (mi és a wellness!) három nap, két éjszaka: egy fürdőzés, egy szauna és sok-sok séta, gyaloglás a barokk városban, a város alatt, a várban, végül búcsúzóul nagy gyaloglás hatalmas szélviharban a szépasszony-völgyi pincékhez.
A menetrend szerinti autóbuszról leszállva bőröndünket betesszük a csomagmegőrzőbe és elindulunk a várost újra bejárni, eddig nem látott, vagy nem észrevett részleteket felfedezni. Hamarosan azon sajnálkozunk, hogy a Lyceum (ma Eszterházy Károly tanárképző főiskola)épületébe majd csak egy év múlva lehet bemenni, tart a felújítás, tehát a csillagvizsgálóba most nem juthatunk fel.
A székesegyházból:
Az érseki palota falán a tábla:
a kerben a rózsalegenda, szent Erzsébet szobra
Kószálás közben láttuk, s azért írom le a nehezen kibetűzhető feliratot, mert egy szakaszvezetőnek, egymagának állítottak emléket:
vitéz
Szakáts Antal
szakaszvezetőnek
a cs. kir. Gróf Haller 12-ik sz. huszárezredéből ki 1859 nyárhó 4-én Rivoltónál császárja s hazáért áldozá hősileg életét. Példás vitézi tette elismerése s maradandó emlékeül ezrede tulajdonosa s a tisztikar által emeltetve
A Hatvani kapu téren a hősi emlékoszlop
felirata:
A
CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI
60.
MAGYAR
GYALOGEZRED
EGER VÁROS
HÁZIEZREDE
ELESETT HŐSEINEK
ELMÚLHATATLAN
DICSŐ
EMLÉKÉRE EMELTE
A
HŰ BAJTÁRSAK
KEGYELETE
1932.
BESZÉL E KŐ
REGÉLI HŐSTETTEINK
HOGY MAJD HA ÚJABB TETTRE
HÍV A HON MEGINT
PÉLDÁNK NYOMÁN
KÖNNYŰ LEGYEN AZ ÁLDOZAT
A Hatvani kapu téren az emlékoszlop közelében még három emlékkövet helyeztek el.
Van, akinek nem tetszik az emlékezés, ezt is hirdeti a vörös márvány tábla letört sarka:
A tábla szövege:
A KOMMUNISTA
DIKTATÚRA
ÁLDOZATAI
EMLÉKÉRE
FORRADALMI EMLÉKBIZOTTSÁG
Itt van még egy emlékkő, réztábláján a felirat:
AZ ERDÉLYI '56-OS HŐSÖK EMLÉKÉRE
AKIK KIÁLLTAK
A MAGYAR FORRADALOM MELLETT.
FORRADALMI EMLÉKBIZOTTSÁG
2006. OKTÓBER 23.
Foglár György utca, baloldalt a papi szeminárium épülete, ahol az egri kispapok vendége volt 1844 telén Debrecenből Pestre tartván Petőfi
Egri hangok:
"Itt benn ülök a melegben,
Környékez sok jóbarát,
Töltögetve poharamba
Egri bércek jó borát.
Jóbarátok, jó borocska -
Kell-e más?
Kebleinkben a kedv egy-egy
Óriás."
Eger mellett:
"Hol jó bort érezek, betérek;
Ne térnék hát Egerbe?
Ha ezt a várost elkerülném,
Az isten is megverne.
Egyúttal azt is megtekintem,
Hol vítt Dobó nagy lelke;
És felköszöntöm, aki őt oly
Dicsőn megénekelte.
S ha majd, amint hiszem, a bortól
Hatalmas kedvem lészen;
Még verset is csinálok - Pesten
Eladhatom jó pénzen.
Áll a határzat, áll erősen,
Be kell Egerbe mennem!
Mert ennyi édes vonzerőnek
Szívem nem állhat ellen."
A papi szeminárium (Hittudományi Főiskola) épületének Foglár utcai falán emléktábla hirdeti:
PETRÁS INCZE JÁNOS
EMLÉKÉRE
1813 FORRÓFALVA-MEGÖLTÉK 86-BAN
KLÉZSÉN. MOLDVAI CSÁNGÓMAGYAR
MINORITA PAP. Ő AZ ELSŐ CSÁNGÓ NÉPDALGYŰJTŐ, AKI
A PAPI SZEMINÁRIUMBAN
FEJEZTE BE TANULMÁNYAIT
1836-BAN
Állíttatta: Petrás Incze János
Kulturális Egyesület
LENKEY JÁNOS a szabadságharc legendás tábornoka volt, ki tudja, meddig áll még pusztuló szülőháza, a ház falán emléktáblája:
Jezsuita gimnázium, jelenleg cisztercita, falán a felirat:
GYMNASIUM
SOCIETATIS JESU
1754
A Markhot Ferenc utca sarkán, a felújításért hangtalanul is kiáltó, egykor a szalézi szerzetesek kórházának faláról böngészem az alig kivehető szöveget:
1769 november 25-én ebben a kórházban nyílt meg az első magyar orvosi akadémia a SCOLA MEDICINALIS
Az oktatás a mostoha körülmények miatt hat év múlva megszünt.
Mégis ennek a bátor kezdeményezésnek ereje indította meg hazánkban az orvosképzést.
A kórház jubiláris ünnepének emlékére 1958-ban
Faragott barokk kőkapu az egri szerzetesek Hajdu-hegyi gazdasági udvarából
- a felirat, amit nagy nehezen kibetűztem az Érsek-kertben felállított, az enyészettől egy időre megmentett kapu emléktáblájáról
A Bazilika oldalában, az Eszterházy téren van az egykori érseki pincerendszer bejárata, a hatalmas pincerendszer maga a csoda! VÁROS A VÁROS ALATT, ahogy hirdetik, nem csak kiterjedt méretével, de egykori szervezettségével, az egri borvidék borait tároló óriási pincerendszer, ma már bort nem tárolnak itt, a bejárható rész kiállítási tér
A székesegyház mögötti park fáinak gyökerei lenyúlnak a pincerendszerbe
"A török megszállás után, az Egerbe visszatérő Fenessy György püspök már nem akart a várban lakni. A püspökség a polgári városban vásárolt két építési telket és a palota építéséhez szükséges tufa követ az újonnan épülő palota mögötti dombból termelték ki. Ezáltal egyrészt megépült a palota, másrészt kialakult az a hatalmas pincerendszer, ahol a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő szőlőterületekről származó borok tizedét, az egyházi adót (dézsmát) tárolták. Ez jó esztendőkben évente 11 - 12 millió liter bort jelentett. A pincerendszer a Hatvani kaputól a Rác kapuig, közel 4 kilométer hosszan nyúlt el város alatt. A pince legszebb része az oszlopos terem, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret. Az 1947-es államosítás után a pincét nem használták, állagában megroggyant, életveszélyes lett. A 70-es évek végén vasbeton szerkezettel megerősítették, a menthetetlen és nagyon veszélyes szakaszokat betonnal betömedékelték. Hibát követtek el azonban, hogy nedvesség ellen nem szigetelték az alagutakat, ezáltal mind a mai napig a betonon átszivárog a talajvíz. De így a tufából kimosott mészkőből csodálatos cseppkőszerű mészképződmények alakultak ki a falakon." A fentieket honlapjukról idéztem.
Nagyon lelkes magyarázatot kaptunk az idegenvezető fiatalembertől, aki elmesélte, hogy olyan szervezetten építették meg a pincerendszert, hogy a boroshordókat szállító lovaskocsik meg is tudtak fordulni az egyes ágakban, a pincerendszeren átmenő patak vizét használták a hordók mosására. A kép baloldalán a barlangon átfolyó patak vizét lejtősen vezetik
Ha kiterítenék a pinceágakat egymás után kapcsolva, Egertől elérne Érd városáig- marad tátva a szánk, idegenvezetőnk közlése hallatán.
A pince falán térkép mutatja a bor útját:
Másnap a bőséges svédasztalos reggeli után felkerekedtünk a várba, legutóbb évtizedekkel ezelőtt jártunk ott. Azóta sok újdonság látható, folyamatos a felújítás, feltárás. Tinódi Lantos Sebestyén szobra mellett kaptatunk fel, aki megénekelte Dobó és vitézei halált megvető bátor küzdelmét:
1552-ben a hússzoros török túlerőn Dobó István vezetésével diadalt arató várvédőknek köszönhették a felvidéki bányavárosok, hogy megmenekültek a törökök támadásától.
Meglepve vesszük észre, nem tudtunk erről eddig: A vár falán lengyel-magyar kétnyelvű, igen nehezen olvasható emléktábla hirdeti:
1939. szeptember-1944 márciusa között a várban menekült tábor volt, ahol lengyel tisztek és katonák tartózkodtak. A II. világháború kitörésének 40. évfordulója emlékére ezen emléktáblát állította:
A Lengyel Népköztársaság Harc és Mártíromság Emlékművédelmi Tanácsa és a Heves megyei Műemlékvédelmi Albizottság
Eger 1979.
Táblák a várfalon:
A II. világháború után a várban laktanyát rendeztek be jó időre...
A várban ezen a decemberi hétköznapon kettőnkön kívül alig néhány látogató van, azok között japán turistacsoport tagjai fényképezik egymást, néhány fiatal, egy angol pár, egy magyar házaspár két kamasz gyerekével. Tanulságos volt szóba elegyedni a magyarokkal, akik úgy siettek végig a várudvaron, hogy sehová be se mentek, siettek tovább. Még csodálkoztak, hogy ilyen kevés a látogató az egri várban, bezzeg Wartburg várában mindig nagy a látogatók tömege, már többször jártak ott, mert a közelben laknak, mióta 2 éve kinn élnek. Hazalátogatni Sopronba kétévente tervezik. Gárdonyi sírjánál kérdeztem a fiút, olvasta-e az EGRI CSILLAGOK-at, a mama segítségére sietett a válasszal: nincs ideje, sok a tanulni való, de elmesélte neki a történetet...
A kedves fiatal múzeumpedagógus vezetésével megnéztük a rekonstruált gótikus püspöki palota
földszintjén az egykori börtönkápolnában berendezett HŐSÖK TERMÉT. Itt van Dobó István márványkoporsójának eredeti fedőlapja, azon az egyetlen hiteles ábrázolása arcvonásainak, amit fia készíttetett a ravatalon. A koporsónak itt csak másolata látható, az eredeti Dobó István testével Dobóruszkán, a mai szlovákiai községben látható. A terem bejáratával szemben mindazok névsora, akik az 1552-es várvédő csatában résztvettek. A névsor alatt a börtönkápolna falán itt-ott kivehetőek az egykori rajzok
Az épület emeletén a vármúzeum kiállítása, évszázadok értékes leleteivel. Fényképezni tilos.
A kazamaták bejáratához megyünk, vezetőnk itt is hatalmas kulccsal nyitja az ajtót.
Amikor ide csatolnék képet, megbokrosodott gépem nem engedi, lehet, hogy túlléptem a megengedett határt?!Így a folytatás a következő bejegyzésemben lesz, remélem...
A menetrend szerinti autóbuszról leszállva bőröndünket betesszük a csomagmegőrzőbe és elindulunk a várost újra bejárni, eddig nem látott, vagy nem észrevett részleteket felfedezni. Hamarosan azon sajnálkozunk, hogy a Lyceum (ma Eszterházy Károly tanárképző főiskola)épületébe majd csak egy év múlva lehet bemenni, tart a felújítás, tehát a csillagvizsgálóba most nem juthatunk fel.
A székesegyházból:
Az érseki palota falán a tábla:
a kerben a rózsalegenda, szent Erzsébet szobra
Kószálás közben láttuk, s azért írom le a nehezen kibetűzhető feliratot, mert egy szakaszvezetőnek, egymagának állítottak emléket:
vitéz
Szakáts Antal
szakaszvezetőnek
a cs. kir. Gróf Haller 12-ik sz. huszárezredéből ki 1859 nyárhó 4-én Rivoltónál császárja s hazáért áldozá hősileg életét. Példás vitézi tette elismerése s maradandó emlékeül ezrede tulajdonosa s a tisztikar által emeltetve
A Hatvani kapu téren a hősi emlékoszlop
felirata:
A
CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI
60.
MAGYAR
GYALOGEZRED
EGER VÁROS
HÁZIEZREDE
ELESETT HŐSEINEK
ELMÚLHATATLAN
DICSŐ
EMLÉKÉRE EMELTE
A
HŰ BAJTÁRSAK
KEGYELETE
1932.
BESZÉL E KŐ
REGÉLI HŐSTETTEINK
HOGY MAJD HA ÚJABB TETTRE
HÍV A HON MEGINT
PÉLDÁNK NYOMÁN
KÖNNYŰ LEGYEN AZ ÁLDOZAT
A Hatvani kapu téren az emlékoszlop közelében még három emlékkövet helyeztek el.
Van, akinek nem tetszik az emlékezés, ezt is hirdeti a vörös márvány tábla letört sarka:
A tábla szövege:
A KOMMUNISTA
DIKTATÚRA
ÁLDOZATAI
EMLÉKÉRE
FORRADALMI EMLÉKBIZOTTSÁG
Itt van még egy emlékkő, réztábláján a felirat:
AZ ERDÉLYI '56-OS HŐSÖK EMLÉKÉRE
AKIK KIÁLLTAK
A MAGYAR FORRADALOM MELLETT.
FORRADALMI EMLÉKBIZOTTSÁG
2006. OKTÓBER 23.
Foglár György utca, baloldalt a papi szeminárium épülete, ahol az egri kispapok vendége volt 1844 telén Debrecenből Pestre tartván Petőfi
Egri hangok:
"Itt benn ülök a melegben,
Környékez sok jóbarát,
Töltögetve poharamba
Egri bércek jó borát.
Jóbarátok, jó borocska -
Kell-e más?
Kebleinkben a kedv egy-egy
Óriás."
Eger mellett:
"Hol jó bort érezek, betérek;
Ne térnék hát Egerbe?
Ha ezt a várost elkerülném,
Az isten is megverne.
Egyúttal azt is megtekintem,
Hol vítt Dobó nagy lelke;
És felköszöntöm, aki őt oly
Dicsőn megénekelte.
S ha majd, amint hiszem, a bortól
Hatalmas kedvem lészen;
Még verset is csinálok - Pesten
Eladhatom jó pénzen.
Áll a határzat, áll erősen,
Be kell Egerbe mennem!
Mert ennyi édes vonzerőnek
Szívem nem állhat ellen."
A papi szeminárium (Hittudományi Főiskola) épületének Foglár utcai falán emléktábla hirdeti:
PETRÁS INCZE JÁNOS
EMLÉKÉRE
1813 FORRÓFALVA-MEGÖLTÉK 86-BAN
KLÉZSÉN. MOLDVAI CSÁNGÓMAGYAR
MINORITA PAP. Ő AZ ELSŐ CSÁNGÓ NÉPDALGYŰJTŐ, AKI
A PAPI SZEMINÁRIUMBAN
FEJEZTE BE TANULMÁNYAIT
1836-BAN
Állíttatta: Petrás Incze János
Kulturális Egyesület
LENKEY JÁNOS a szabadságharc legendás tábornoka volt, ki tudja, meddig áll még pusztuló szülőháza, a ház falán emléktáblája:
Jezsuita gimnázium, jelenleg cisztercita, falán a felirat:
GYMNASIUM
SOCIETATIS JESU
1754
A Markhot Ferenc utca sarkán, a felújításért hangtalanul is kiáltó, egykor a szalézi szerzetesek kórházának faláról böngészem az alig kivehető szöveget:
1769 november 25-én ebben a kórházban nyílt meg az első magyar orvosi akadémia a SCOLA MEDICINALIS
Az oktatás a mostoha körülmények miatt hat év múlva megszünt.
Mégis ennek a bátor kezdeményezésnek ereje indította meg hazánkban az orvosképzést.
A kórház jubiláris ünnepének emlékére 1958-ban
Faragott barokk kőkapu az egri szerzetesek Hajdu-hegyi gazdasági udvarából
- a felirat, amit nagy nehezen kibetűztem az Érsek-kertben felállított, az enyészettől egy időre megmentett kapu emléktáblájáról
A Bazilika oldalában, az Eszterházy téren van az egykori érseki pincerendszer bejárata, a hatalmas pincerendszer maga a csoda! VÁROS A VÁROS ALATT, ahogy hirdetik, nem csak kiterjedt méretével, de egykori szervezettségével, az egri borvidék borait tároló óriási pincerendszer, ma már bort nem tárolnak itt, a bejárható rész kiállítási tér
A székesegyház mögötti park fáinak gyökerei lenyúlnak a pincerendszerbe
"A török megszállás után, az Egerbe visszatérő Fenessy György püspök már nem akart a várban lakni. A püspökség a polgári városban vásárolt két építési telket és a palota építéséhez szükséges tufa követ az újonnan épülő palota mögötti dombból termelték ki. Ezáltal egyrészt megépült a palota, másrészt kialakult az a hatalmas pincerendszer, ahol a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő szőlőterületekről származó borok tizedét, az egyházi adót (dézsmát) tárolták. Ez jó esztendőkben évente 11 - 12 millió liter bort jelentett. A pincerendszer a Hatvani kaputól a Rác kapuig, közel 4 kilométer hosszan nyúlt el város alatt. A pince legszebb része az oszlopos terem, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret. Az 1947-es államosítás után a pincét nem használták, állagában megroggyant, életveszélyes lett. A 70-es évek végén vasbeton szerkezettel megerősítették, a menthetetlen és nagyon veszélyes szakaszokat betonnal betömedékelték. Hibát követtek el azonban, hogy nedvesség ellen nem szigetelték az alagutakat, ezáltal mind a mai napig a betonon átszivárog a talajvíz. De így a tufából kimosott mészkőből csodálatos cseppkőszerű mészképződmények alakultak ki a falakon." A fentieket honlapjukról idéztem.
Nagyon lelkes magyarázatot kaptunk az idegenvezető fiatalembertől, aki elmesélte, hogy olyan szervezetten építették meg a pincerendszert, hogy a boroshordókat szállító lovaskocsik meg is tudtak fordulni az egyes ágakban, a pincerendszeren átmenő patak vizét használták a hordók mosására. A kép baloldalán a barlangon átfolyó patak vizét lejtősen vezetik
Ha kiterítenék a pinceágakat egymás után kapcsolva, Egertől elérne Érd városáig- marad tátva a szánk, idegenvezetőnk közlése hallatán.
A pince falán térkép mutatja a bor útját:
Másnap a bőséges svédasztalos reggeli után felkerekedtünk a várba, legutóbb évtizedekkel ezelőtt jártunk ott. Azóta sok újdonság látható, folyamatos a felújítás, feltárás. Tinódi Lantos Sebestyén szobra mellett kaptatunk fel, aki megénekelte Dobó és vitézei halált megvető bátor küzdelmét:
1552-ben a hússzoros török túlerőn Dobó István vezetésével diadalt arató várvédőknek köszönhették a felvidéki bányavárosok, hogy megmenekültek a törökök támadásától.
Meglepve vesszük észre, nem tudtunk erről eddig: A vár falán lengyel-magyar kétnyelvű, igen nehezen olvasható emléktábla hirdeti:
1939. szeptember-1944 márciusa között a várban menekült tábor volt, ahol lengyel tisztek és katonák tartózkodtak. A II. világháború kitörésének 40. évfordulója emlékére ezen emléktáblát állította:
A Lengyel Népköztársaság Harc és Mártíromság Emlékművédelmi Tanácsa és a Heves megyei Műemlékvédelmi Albizottság
Eger 1979.
Táblák a várfalon:
A II. világháború után a várban laktanyát rendeztek be jó időre...
A várban ezen a decemberi hétköznapon kettőnkön kívül alig néhány látogató van, azok között japán turistacsoport tagjai fényképezik egymást, néhány fiatal, egy angol pár, egy magyar házaspár két kamasz gyerekével. Tanulságos volt szóba elegyedni a magyarokkal, akik úgy siettek végig a várudvaron, hogy sehová be se mentek, siettek tovább. Még csodálkoztak, hogy ilyen kevés a látogató az egri várban, bezzeg Wartburg várában mindig nagy a látogatók tömege, már többször jártak ott, mert a közelben laknak, mióta 2 éve kinn élnek. Hazalátogatni Sopronba kétévente tervezik. Gárdonyi sírjánál kérdeztem a fiút, olvasta-e az EGRI CSILLAGOK-at, a mama segítségére sietett a válasszal: nincs ideje, sok a tanulni való, de elmesélte neki a történetet...
A kedves fiatal múzeumpedagógus vezetésével megnéztük a rekonstruált gótikus püspöki palota
földszintjén az egykori börtönkápolnában berendezett HŐSÖK TERMÉT. Itt van Dobó István márványkoporsójának eredeti fedőlapja, azon az egyetlen hiteles ábrázolása arcvonásainak, amit fia készíttetett a ravatalon. A koporsónak itt csak másolata látható, az eredeti Dobó István testével Dobóruszkán, a mai szlovákiai községben látható. A terem bejáratával szemben mindazok névsora, akik az 1552-es várvédő csatában résztvettek. A névsor alatt a börtönkápolna falán itt-ott kivehetőek az egykori rajzok
Az épület emeletén a vármúzeum kiállítása, évszázadok értékes leleteivel. Fényképezni tilos.
A kazamaták bejáratához megyünk, vezetőnk itt is hatalmas kulccsal nyitja az ajtót.
Amikor ide csatolnék képet, megbokrosodott gépem nem engedi, lehet, hogy túlléptem a megengedett határt?!Így a folytatás a következő bejegyzésemben lesz, remélem...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
